A nyelvtudomány története

A nyelvészet (lingvisztika) a nyelv tudományos vizsgálata. Tárgyát, a nyelvet -- a Generalia címû könyvben -- több szempontból is megkíséreltük definiálni. Most az a feladat, hogy a tudományosság kritériumát közelítsük meg.

A modern, valóban tudományos nyelvészet SAUSSURE munkásságától számítható, tehát a mai értelemben vett nyelvészet alig néhány évtizedes múltra tekint vissza. Márpedig a nyelvvel való foglalkozás több ezer éves múlttal rendelkezik, a nyelvtudomány számos kérdésével, a nyelvtannal, a nyelveredettel, a soknyelvûséggel, a dialektusokkal stb. a klasszikus ókorban, a középkorban is foglalkoztak, ha nem is nyelvtudósok, hanem fõként filozófusok. A nagy vízválasztó (mint annyi más tudományág történetében) itt is a XIX. század. A tudományos igényû lingvisztika részletesebb tárgyalása elõtt ezért célszerû áttekinteni, mit is adott a nyelvrõl való gondolkodás tudományosság elõtti szakasza az emberiségnek.

Címként talán szerencsésebb lett volna ezt választanunk: a nyelvtudomány története dióhéjban. Áttekintésünk ugyanis értelemszerûen csak éríntõleges lehet, csak a legfontosabb nevekre és tényekre szorítkozhat, hiszen a lingvisztika egészében a nyelvtudomány története ma már önállósult részdiszciplína. A témakörben kitûnõ könyvek állnak az érdeklõdõk rendelkezésre, amelyek a fejlõdés egész ívét, illetve az elkülöníthetõ korszakok részletesebb és mélyebb elemzését is felölelik, átfogják. Iránymutatóul következzék itt egy rövid bibliográfia.

• H. ARENS: Sprachwissenschaft. Der Gang ihrer Entwicklung von der Antike bis zur Gegenwart, Freiburg, 1955.
• A. L. M. DE GUEVARA: Teoria de la lengua e historia de la lingvistica, Madrid, 1967.
• G. MOUNIN: Histoire de la linguistique: Des origines jusqu'au XXe siècle, Paris, 1967; La linguistique du XXe siecle, Paris, 1972.
• H. PARRET: History of linguistic thought and contemporary linguistics, La Haye, Mouton, 1976.
• R. H. ROBINS: A Short History of Linguistics, London, 1967.
• C. TAGLIAVINI: Panorama di storia della linguistica, Bologna, 1963.
• TH. A. SEBEOK (ed.): Current Trends in Linguistics, t. 13. Historiography of Linguistics, The Hague, 1975.
• V. THOMSEN: Sprogvidenskabens historie, Kopenhagen, 1902.

A nyelvtudomány XX. századi történetérõl még szélesebb körû irodalom található bármely könyvtárban. Az irányzatok, iskolák mellett a kiemelkedõ nyelvészekrõl is számos kiadvány látott napvilágot. Magyarul jobbára egyetemi jegyzetek készültek, mint például TELEGDY ZSIGMOND (szerk.): Szöveggyûjtemény az általános nyelvészet tanulmányozásához, Tankönyvkiadó, Budapest, 1986, BENKÕ LÓRÁND: A történeti nyelvtudomány alapjai, Budapest, 1977, amelyekben a nyelvtudomány történetére utaló bevezetéseket találunk.

Továbblépés A görög-római nyelvészet címû részhez

Visszalépés az adatbázishoz