JGYTF Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék
 

TOMSITY HELGA

AZ INTERFERENCIA JELENSÉGE 
AZ ANGOLUL TANULÓ MAGYAR DIÁKOKNÁL (1999)

TARTALOMJEGYZÉK

I. BEVEZETÉS

1. A kontrasztív nyelvi elemzés
2. Hipotézisek
II. A PREPOZÍCIÓK HASZNÁLATA
III. AZ IGEIDÕK HASZNÁLATA
IV. A SZÓREND
1. A határozók szórendje
2. A tárgy szórendje
V. A MONDATSZERKEZET HIBÁI
VI. A NÉVELÕ
VII. A SZÓHASZNÁLAT
VIII. ÖSSZEGZÉS
IX. BIBLIOGRÁFIA

X. JEGYZETEK (nem elérhetõ)

XI. FÜGGELÉK (nem elérhetõ)
 
 

I. BEVEZETÉS

Dolgozatom megírásához egy olyan témát választottam, amely hasznos lehet bármely magyar anyanyelvû tanulókat tanító angol szakos tanár számára, így mindenek elõtt számomra.

A téma aktualitását azzal indoklom, hogy amíg az idegennyelv-oktatás módszertani kérdései nem teljesen tisztázottak, addig szükség lesz az általam és már mások által is elvégzett effajta vizsgálódásokra, azért hogy a felmerülõ kérdések labirintusában egyre több fogódzót találjunk az eredményes eligazodáshoz.

Néhány idegen nyelvet már én is tanultam, illetve jelenleg az angol nyelvvel foglalkozom mélyrehatóbban is. A különféle nyelvek használta során a hibákat sosem tudjuk kikerülni. A hibaforrások között egyaránt találunk objektív és szubjektív okokat. Az objektív okok közé tartozik a saját anyanyelvünk, jelen esetben a magyar, melyet egy idegen nyelv tanulásakor soha nem törölhetünk ki a tudatunkból.

„Az idegennyelv-oktatás kezdetének pillanatában éppúgy, mint bármelyik késõbbi szakaszában számolnunk kell egy már kialakult és egy fejlõdõ, állandóan ható anyanyelvi tudatállapottal. Az anyanyelv mélyen benne van idegrendszerünkben, mélyen áthatja érzelmeinket, értelmünket."1

Erre Di Pietro is rámutatott: „...the learner cannot avoid thinking in his L1 while learning to use the target language."2

A célnyelv elsajátításakor a tanulók nem tudják elkerülni, hogy közben az anyanyelvükön ne gondolkodjanak.

Az anyanyelvnek azonban legtöbbször a gátló hatása érvényesül. Errõl még késõbb szólók.

Felkeltette az érdeklõdésemet az, hogy ez a gátló hatás milyen mértékben érvényesül az angol nyelvet tanuló magyaroknál, illetve milyen tényezõk gyengíthetik, erõsíthetik ezt. Bármely célnyelv elsajátítása okozhat problémákat. Egyes problémák könnyebben magyarázhatók, érthetõek, míg mások még a gyakorlott nyelvtanulóknak is fejtörést okozhatnak. Vannak olyan feltevések, miszerint két nyelv minél inkább hasonlít egymásra tipológiailag, annál kevesebb zavart okozhat az anyanyelv, illetve annál könnyebb elsajátítani a célnyelvet. Tapasztalataim szerint ez nem feltétlenül igaz, mert például a német és az orosz nyelv is használ esetragokat a magyarhoz hasonlóan, ezen nyelvek elsajátítása azonban egyáltalán nem egyszerû.

A magyar és az angol nyelv tipológiailag teljesen különbözõ. A magyar nyelv az agglutináló nyelvtípusba tartozik, vagyis ragokat használ, az angol nyelv viszont az izoláló nyelvtípusba tartozik, vagyis prepozíciókat használ, illetve a mondatrészi szerepeket szórend határozza meg. Ez az alapvetõ különbség sokszor eredményezhet a magyar nyelv gátló hatására elkövetett hibákat, de nem feltétlenül jelenti azt, hogy nekünk magyaroknak nehéz lenne az angol nyelvet megtanulni.
 

Vizsgálataim tárgyát az angol nyelvnek csak néhány részrendszere képezte a teljesség igénye nélkül.

Ezek a következõk: prepozíciós szerkezetek, igeidõk, szórend, mondatszerkezet, névelõk és szóhasználat.

Választásomat azzal indoklom, hogy meglátásom szerint, illetve hibagyûjtemények és magyarok számára írt nyelvtan könyvek szerint ezen részrendszerek okozzák a legtöbb problémát az angolul tanulóknak.

Ennek alapján állítottam össze a tesztlapok feladatait, melyeket a függelékben mellékelek.

Hatféle tesztlapot készítettem. Ezeken receptív és produktív feladatok egyaránt szerepeltek.

Az elsõ részben 2, 3 vagy 4 variáció közül kellett választaniuk a tanulóknak vagy a mondatba illõ helyes megoldást, vagy a helyes mondatot.

A második részben magyar mondatokat kellett angol nyelvre fordítaniuk.

Összesen 189 dolgozatot értékeltem. A tesztlapok 127 általános iskolás és 62 gimnazista nyelvi megnyilatkozásait tartalmazza.

Az általános iskolások a bácsalmási Vörösmarty Mihály Általános Iskola 7. és 8. osztályos tanulói, a Hunyadi János Gimnázium hatosztályos tagozatának 8. osztályos tanulói és a szegedi JGYTF Gyakorló Általános Iskola 7. És 8. Osztályos tanulói. A gimnazisták a Hunyadi János Gimnázium 1. és 3. (illetve 9. és 11.) osztályos diákjai.

A tesztlapok megoldásait aszerint értékeltem, hogy mennyi a helyes megoldások száma, a hibás megoldásokból mennyi vezethetõ vissza az anyanyelv gátló hatására és mennyi az egyéb hibás megoldások száma.

Az egyéb hibás megoldásokhoz tartoznak az abszolút értékelhetetlen mondatok, azok a megoldások, melyek kikerülték a problémát, a belsõ transzfer hatására elkövetett hibák, illetve bármely szubjektív okokból elkövetett hibák.

Itt meg kell említenem azt, hogy S.N. Sridhar tanulmányában különbséget tesz mistake és error között. A mistake szóval, illetve azokat a hibákat, melyek véletlenszerûek és a megnyilatkozás körülményei, tényezõi is közrejátszanak elkövetésükkor, az error szó alatt pedig a szisztematikus hibákat érti, ezeket rendszerszerûen követik el a tanulók.3

Tehát az egyéb hibákhoz tartozik az un. mistake.
 

Eredetileg az általános iskolásokat és a gimnazistákat külön szerettem volna értékelni, de ezen késõbb változtattam.

Elsõsorban nem a tanulók életkorát vettem alapul, hanem azt az idõtartamot, amióta az angolt tanulják. Az általános iskolásoknál ez az idõtartam kettõtõl tíz évig terjed, de az átlagot a 4 vagy 5 éve tanulók képezik. Mivel az elsõs gimnazisták zöme is 5 éve tanulja az angolt, viszont 35% csak 1 éve, ezért összevontan értékeltem õket az általános iskolásokkal. Az általános iskolások és az elsõs gimnazisták azonos feladatlapokat kaptak az õket tanító tanárok javaslatára. Az 5-ös és 6-os számú feladatlapok némileg nehezebb feladatokat tartalmaztak, mint a 1-4-es számúak.

Bár a harmadikos gimnazisták fele is csak három éve tanul angolul, de õket az életkoruk miatt is különválasztottam. Ehhez még az a tényezõ is hozzátartozik, hogy egy „felnõtt" más módszerekkel tanulja az idegen nyelvet, mint egy gyerek, tehát lehet, hogy az a gimnazista, aki 3 éve tanulja már az angolt több nyelvi ismeretre tett szert, mint az az általános iskolás, aki 5 vagy 6 éve. Meglátásom szerint az idegen nyelv elsajátításánál szerepe van annak is, hogy ki, mennyi ismerettel rendelkezik a saját anyanyelvérõl.
 

1. A kontrasztív nyelvi elemzés
 

Dolgozatom elméleti alapját az alkalmazott kontrasztív nyelvészet adja, mely a nyelvek közti különbségeket és hasonlóságokat térképezi fel.

A kontrasztív nyelvészet viszonylag fiatal tudományágnak nevezhetõ, gyökerei a 40-es évekig nyúlnak vissza.

A kutatások elõször csak Amerikában folytak, majd a 60-as, 70-es években Európában is elkezdõdtek. A kontrasztív analízis, mely a kontrasztív nyelvészet egyik részterülete, szerepet kapott a nyelvtanítás módszertanában, mely esetünkben azért fontos, mert fiatal diákok által elkövetett nyelvtani, nyelvhasználati hibákat vizsgálunk.

A jelentõségét és értéket pedig az adja meg, hogy jelezni tudja, melyek lehetnek a potenciális hibák, illetve milyen nyelvtani struktúrák okozhatnak interferenciát az egyes nyelvek esetében.

A következõ ponton a transzfer és az interferencia fogalmát szeretném tisztázni.

A nyelvészet e fogalmakat a pszichológia tanulással foglalkozó részterületérõl kölcsönözte.

Ha egy tanult célnyelvi struktúrának van hasonló megfelelõje az anyanyelvben, pozitív transzfer jelensége lép fel, vagyis a tanuló segítségére lesz. Ha viszont a célnyelvi struktúráknak nincs megfelelõje az anyanyelvben vagy fordítva, és ha a két azonos struktúra nagymértékben különbözik egymástól, akkor negatív transzfer vagy más szóval interferencia lép fel, gátolva a tanulót a helyes idegen nyelvi megnyilatkozás létrehozásában.4

A kontrasztív analízis, mely nyelvi részrendszereket vet össze, nagy szerepet kapott az oktatásban. Azt próbálja feltárni, melyek azok a területek, amik a legtöbb problémát okozzák a nyelvtanulóknak. A bevezetõben már szóltam ezekrõl az angol és a magyar nyelvet illetõen.

A kontrasztív analízist azonban sok kritika is érte, mivel néhány nyelvész rámutatott arra, hogy az analízis segítségével nem jósolhatjuk meg, hogy a negatív transzfer miatt pontosan milyen hibákat fognak elkövetni a tanulók, másrészt nem mindig az interferencia a hiba forrása, hanem közrejátszhatnak pszichológiai és pedagógiai tényezõk is.

„Szorosan összefügg az anyanyelvi hatás az életkorral és a nyelvtanulás fokával, valamint az általános nyelvi intelligenciával."5

A kontrasztív analízis segítségével csak az idegen nyelv tanulás potenciális nehézségeit tárhatjuk fel, ezek intenzitását, mértékét hibaelemzéssel kell kiegészítenünk, kontrollálnunk.6 A hibaelemzés - mely dolgozatom fõ részét alkotja - tulajdonképpeni értelme az, hogy az interferencia okozta hibákat megpróbáljuk kiküszöbölni a tanítás során. Az eredményeket felhasználják a tankönyvírók is.

A dolgozat egyes fejezetei kontrasztív nyelvi elemzést és hibaelemzést tartalmaznak.

A hibaelemzés eredményeit és a kontrasztív analízist a tanítási módszerektõl függõen használhatjuk fel a tanórákon, de kérdéses ezek eredményessége.

Megkérdeztem néhány tanárt azok közül, akik a tesztlapokat megoldó diákokat tanítják, hogy összehasonlítják-e a két nyelvet és ez segíti-e a tanulókat.

A tanárok egy kivétellel igennel válaszoltak arra, hogy az összehasonlítás segíti-e a diákokat.

A kontrasztív elemzést pedig minden tanár alkalmazza a tanítás során. Az egyik tanár ilyen választ adott:

Egyes esetekben igen, de ez inkább egyes részletekre vonatkozik. A legtöbb esetben ennek nincs értelme, inkább tanuljon meg a tanuló az angol nyelvben gondolkodni, mint összehasonlítani."

Véleményem szerint valóban nincs szükség arra, hogy minden különbségre felhívjuk a figyelmet, csak ami valóban problémát okozhat a gyerekeknek pl. az igeidõk

Azonban kérdéses az, hogy van-e ennek eredménye.

Megkérdeztem a gyerekeket is arról, hogy igénylik-e, hogy a nyelvtant a tanár magyarul elmagyarázza. A 189 válaszadóból csak 19 válaszolt nemmel, az interferencia persze náluk is érvényesült. Tehát a tanulók igénylik, hogy az anyanyelvükön ismerjék meg a nyelvtani szabályokat, ennek következtében, ha a tanár nem is hangsúlyozza, õk akaratlanul is összehasonlíthatják azokat az anyanyelvükkel.

Gyakorlati tapasztalataim is ezt mutatják. A tanulók értetlenkedve kérdeztek rá arra, hogy egy adott nyelvi jelenség miért úgy van, ahogy van; illetve felfigyeltek arra, hogy az angolban másként fejezünk ki egyes struktúrákat a magyartól eltérõen. A szavak jelentését, ha én nem is mondom ki magyarul, õk akaratlanul is kimondják.
 

Láthatjuk, hogy sok kérdés felmerül a kontrasztív analízist illetõn, melyekre nem adhatunk kielégítõ válaszokat, de nem hiszem, hogy létjogosultsága kétségbe vonható.
 

2. Hipotézisek
 

Néhány hipotézist én is felállítottam, melyekre az összegzésben szeretnék választ adni.

- Várakozásaim szerint az interferencia az igeidõknél fog legerõsebben

érvényesülni.

- A receptív feladatoknál több helyes megoldásra számítottam, mint a

produktívaknál.

- Szinte teljes meggyõzõdéssel feltételeztem azt, hogy minél régebb óta tanul valaki

angolul, annál kevésbé fog érvényesülni az anyanyelv gátló hatása.
 
 

II. A PREPOZÍCIÓK HASZNÁLATA



A prepozíciók használatának vizsgálatát mindenképpen fontosnak tartottam, mivel a két nyelv nem azonos nyelvtípusba tartozik. A magyar nyelv morfológiailag az agglutináló nyelvtípusba sorolható, vagyis valamilyen határozói viszonyjelentést ragos névszókkal és névutós névszókkal fejezi ki. Az angol nyelv az izoláló nyelvtípusba tartozik, tehát a fõnév nem kaphat olyan suffixumot, amely határozói funkciójává teszi, névutóként használt határozószó pedig csak egy van, az ago (ezelõtt).

A prepozíció, amely egy névszóval együtt részt vesz az angol mondatalkotásban, az analitikus angol nyelv szerkezetének egyik igen fontos eleme. Az angolban a határozói viszonyjelentést prepozíciós szerkezet tölti be.7

„In the most general terms,a preposition expresses a relation between to entities."

A legáltalánosabb értelemben a prepozíció két entitás közötti viszonyt fejez ki..8

A prepositional phrase consists of a preposition followed by a prepositional complement, which is characteristically a noun phrase or a wh-clause or v-ing clause;"9

A prepozíciós szerkezet egy elöljárószóból és egy un. elöljárószói kiegészítéssel rendelkezik, amely egy fõnévi részt, vagy egy wh-tagmondatot, vagy egy v-ing részt tartalmaz:
 

PREPOSITiON PREPOSITIONAL CONPLEMENT

at the bus-stop

from what he said

by signing a peace treaty
 

A tesztek alapján csak azokat az eseteket vizsgáltam, amikor az elöljárószókat fõnévi rész követ kiegészítésként.

A gimnazistáknak receptív és produktív feladatokat is meg kellett oldani.

Az általános iskolás tanulók a prepozíciókkal kapcsolatban többségében receptív és néhány produktív feladatot kaptak.

A leíró nyelvtani tényekbõl kifolyólag a prepozíciók helyes használata nem egyszerû a magyar anyanyelvûek számára. A legtöbb esetben ösztönösen gondolkodunk és nem számolunk azzal, hogy az angol anyanyelvûek másként fejezik ki magukat. Ez okból gyakran érvényesülhet az interferencia, vagyis az angolul tanulók többsége a magyar határozóragokat és névutókat nem a megfelelõ prepozícióval azonosítja.

A fent leírtak bizonyítására illetve illusztrálására következzen néhány példa.

The bottle was full of wine.

Az üveg borral volt tele.

A full of prepozíciós szerkezet egy melléknév és egy prepozíció kapcsolatából áll. A magyar mondatban -val rag szerepel, ennek következtében fellépett az anyanyelv gátló hatása.

Bár 38 megoldásból 21 helyes született, 16 tanuló a withelöljárószót választotta. Egy tanuló választotta az at prepozíciót.

She was married to a rich man.

Egy gazdag férfivel házasodott össze.

Itt az elõbbihez hasonló szerkezetet láthatunk.

A 36 tanuló közül 13 oldott meg helyesen a feladatot és 21 tanuló választotta az anyanyelv hatására a with (- val,-vel ) prepozíciót. 2 tanuló választotta az at elöljárószót.

Somebody is knocking at the door.

Valaki kopogtat az ajtón.

A 34 tanulóból 20 választotta a helyes prepozíciót, viszont az interferencia érvényesült 10 tanulónál, akik az on prepozíciót vélték helyesnek. Akik a to elöljárószót választották, valószínû nem az anyanyelv hatására követtek el hibát.

There are colourful flowers in the picture.

A képen színes virágok vannak.

Ebben az esetben igen erõsen beleszólt az anyanyelv, mert a 36 tanuló közül 21 választotta az on prepozíciót és csak 13 a helyest. Ketten az at prepozíciót választották.
 

Vannak az angol nyelvben olyan igék és melléknevek, melyekhez egy elöljárószó állandó jelleggel kapcsolódik. Ezeket vonzatos igéknek nevezik. Az igéket és

mellékneveket a hozzájuk kapcsolódó prepozícióval a szótár is feltünteti. Azoknál a tanulóknál, akik ezekben az esetekben a helyes elöljárószót választották, valószínûleg már rögzült a szerkezet és az anyanyelv már nem tudja megingatni õket.

Ilyen igék és melléknevek:

to be afraid of - félni valamitõl

to laugh at - nevetni valakin

to be interested in - érdeklõdni valami iránt

to be surprised at - meglepõdni valamin

to wait for - várni valakire

to be good at - jónak lenni vlamibõl
 

The girl is afraid of the dog.

A lány fél a kutyától.

A 37 általános iskolás közül 17 tanuló helyesen választották az of prepozíciót. 12-en az anyanyelv hatására a from (-ból,-bõl,-ról,-tól,-tõl) elöljárószót tartották helyesnek. Az at elöljárószót egyéb okokból 8 tanuló választotta.

Don't laugh at your sister!

Ne nevess a testvéreden!

A 34 tanulóból mindössze 9 választotta a helyes megoldást, 14-en a magyar nyelv logikája miatt az on prepozíciót választották. Talán annál a 11 tanulónál, aki a to elöljárószót vélte helyesnek, szintén zavart okozhatott az anyanyelv, mivel a to - nak van -ra,-re jelentése is, és õk lehet, hogy úgy fordították át a mondatot, hogy: Ne nevess a testvéredre!

Everybody was surprised at the news.

Mindenki meglepõdött a híreken (a hírek hallatán)/ hírektõl.

A 34 tanulóból csak 10 választotta a helyes megoldást, az interferencia 16 esetben érvényesült az on prepozíció választásával. Lehetséges, hogy annál a 8 tanulónál, akik a from prepozíciót választották szintén közrejátszhatott az anyanyelvi gondolkodás.
 

Az elöljárószókra négy mondatfordítás vonatkozott.

Érdeklõdöm a foci iránt.

I'm interested in football.

A 36 tanulóból mindössze 8 fordította le a mondatot a helyes prepozícióval, melybõl hárman már 8 éve tanulják az angolt. Két tanuló to és egy tanuló atelöljárószókkal fordította le a mondatot csak az interesting alakot használva. 6 tanuló annak ellenére, hogy a magyar mondatban szerepelt névutó, más szerkezetet választott, mely a gondolkodásmód különbözõségét is tükrözi egyben. Ezek a mondatok az: I like vagy I love football voltak. 13 tanuló egyáltalán nem oldotta meg a feladatot.

Rád várok.

I'm waiting for you.

E mondatot jó eredménnyel fordították le a tanulók, a 28 diákból 20 használta a helyes for prepozíciót. Az anyanyelv hatásának tudható be az *I wait you. mondat, melyet 4 tanuló írt. Õk valószínûleg úgy gondolkodtak, hogy téged várlak

és ennek megfelelõen fordították le a mondatot prepozíció nélkül. Az E/2.személyû személyes névmás tárgyesete az angolban you.

A számításaimnak megfelelõen fordították le a következõ mondatot :

Nem láttam a meccset a TV-ben.

I haven 't watched the match on TV.

A 37 tanulóból 23 járt el az anyanyelv logikája szerint, amikor az in elöljárószót (-ban,-ben, -ba, - be) használták az on helyett. Helyes megoldás 9 született.
 

Különös esete a prepozíciók használatának, amikor a magyar nyelv használ határozói viszonyragot, az angol nyelv viszont nem használ prepozíciót , vagyis a felesleges prepozíció használatról van szó. Ezekben az esetekben az interferencia

mindig erõsen érvényesült, mert a magyar logika nehezen tudja elképzelni a határozói viszony kifejezését elöljárószó nélkül.

We entered the house.

Beléptünk a házba.
 

A 39 tanulóból három 8. osztályos oldotta meg helyesen a feladatot. A tanulók túlnyomó része, vagyis 36-an az anyanyelv logikáját követték: in illetve intoprepozíciókat választották.

She always helps her mother.

Mindig segít az anyjának.

A 39-bõl 13 helyes megoldás született. 13 tanuló az anyanyelv hatására a toprepozíciót választotta.

12 tanuló a with elöljárószó mellett döntött, ami viszont annak tudható be, hogy a with-et valóban használjuk a help igével: to help sy with sg - segíteni valakinek valamiben.

I met Sue in the afternoon.

Találkoztam Sue-val délután.

A helyes megoldás itt is elenyészõen kevés, összesen 4 a 38-ból. Az anyanyelv szólt közbe annál a 27 tanulónál, akik a with prepozíciót választotta. 7 tanuló egyéb okokból a to prepozíciót választotta.

A felesleges prepozíció használatra találtam még egy tipikus esetet a névelõhasználat vizsgálatához tartozó mondatnál.

After work, Ann usually goes home.

Ann általában hazamegy munka után.

A 35 tanulóból 18 választotta a to home prepozíciós szerkezetet. Az angol a hazamenni igét prepozíció nélkül fejezi ki.

I go home. - Hazamegyek.

Itt valószínûleg belsõ interferencia hatására követik el a hibát, mert a magyarban sincs prepozíció. E fogalom alatt azt értem, hogy egy angol nyelvi struktúrára vonatkozó szabályszerûséget egy hasonló angol struktúrára alkalmaz a tanuló.

Az angolban a valahová menést leggyakrabban a to prepozícióval fejezzük ki.

pl. I'm going to school. - iskolába

I go to the cinema every Sunday. - moziba

A 3. osztályos gimnazistáknál szintén szerepelt egy prepozíciót nem használó mondat.

Tom joined the party.

Tom csatlakozott a párthoz.

A 18 tanulóból 4 tudta a helyes megoldást a többi 14 az anyanyelvén gondolkodva a to ( -hoz,-hez,-höz ) prepozíciót választotta.

A 3. osztályos gimnazisták kaptak egy nagyon egyszerûnek látszó mondatot, mely esetében véleményem szerint a helyes megoldást abszolút helytelennek tartották.

I sometimes write in ink.

Néha tintával írok.

A 17 tanulóból egy választott helyesen, õ már 8 éve tanulja a nyelvet. 14 tanuló hallgatott az anyanyelvére, mely a with prepozíciót diktálta. Ketten a by prepozíciót választották, ami a with-hez hasonlóan szintén lehet eszközhatározás szerkezetben. Az angol logika itt úgy gondolkodik, hogy a tollammal a tintábanmegmártva írok.
 

Az õ tesztlapjukon szerepelt egy ún. phrasal verb, melynek az a tulajdonsága, hogy egy ige más-más prepozícióval teljesen más jelentést kap, hasonlóan a magyar igekötõs igékhez. (pl. kimegy, átmegy, összemegy, stb.)

I hope the weather will clear up soon.

Remélem, hamarosan kiderül (az ég).

Ha valaki nem ismeri a to clear up igének ezt a jelentését, akkor a hiányzó idegen nyelvi ismeret helyébe minden bizonnyal az anyanyelv fog lépni.

Öt helyes megoldás született. A többi 10 tanuló az away és out prepozíciót választotta.

Az out ( ki ) elöljárószó használata egyértelmûen visszavezethetõ az anyanyelvre. Az away prepozíció használatos el, tovább, messzire jelentéssel.

A mondat egyik lehetséges továbbgondolása lehet az „eltisztul", „elvonulnak a felhõk".
 

A 3. osztályos gimnazisták három prepozíció használatra irányuló mondatfordítást kaptak.

Mindig segít az anyjának

She always helps her mother.

A 17 tanulóból 6 fordította le helyesen a mondatot, heten nem oldották meg, hárman a with és egy tanuló a for prepozíciót használta.

A for (-nak,-nek ) használata az anyanyelv hatására történt. A with prepozíciót a - már az általános iskolások esetében - említettek miatt használták valószínûleg.

A perceptív és a produktív feladat esetében is hasonló arányban oldották meg helyesen ezt a mondatot (33 % illetve 35 %).

Más nyelvi struktúrát megcélozva is elõkerült a prepozíció használat, mint a Szeretek rádiót hallgatni. -I like listening to the radio. - mondatban. A to listen to vonzatos ige.

39 tanulónál szerepelt ez a mondat és csak 15 tanulónak sikerült a helyes prepozícióval lefordítani. Itt pont a felesleges prepozíció használat ellenkezõje jelentkezik, vagyis az angol nyelv használ prepozíciót, a magyar viszont nem, csak egy tárgyraggal ellátott névszót (rádiót). A gondolkodásbeli különbség itt is jelentkezik.
 

A következõ összesítés az általános iskolások és a gimnazisták megoldásainak százalékos megoszlását mutatja a prepozíciók használatában.

Megvizsgáltam, hogy az összes tesztlapon hány helyes megoldás született, illetve azt, hogy milyen az anyanyelv hatására elkövetett és az egyéb hibák százalékos aránya. (Az áttekinthetõség érdekében a számadatokat kerekítettem.)

Általános iskola Gimnázium

helyes 41 % helyes: 30 %

anyanyelv: 46 % anyanyelv: 46 %

egyéb: 13 % egyéb: 24 %
 

Összesen

helyes: 36 %

anyanyelv: 46 %

egyéb: 18 %
 

Amint a százalékokból kitûnik, több helyes megoldás született az általános iskolásoknál és az interferencia azonos arányban érvényesült. Az eredményt azzal magyaráznám, hogy a legtöbb gimnazista kevesebb idõ óta tanulja az angolt, mint a legtöbb általános iskolás és az oktatás minõsége is közrejátszik feltehetõleg.

III. AZ IGEIDÕK HASZNÁLATA



A következõ vizsgálandó problémakör az igeidõk használta. Az angolul tanulók többségének az idegen nyelv elsajátításakor itt legtöbbször nehézségekkel kell szembenézniük, mert ebbõl a szempontból igen nagy az eltérés a mai magyar és az angol nyelv között.

Az angolban is megkülönböztetünk logikai idõket (time) és igeidõket(tense). A magyarban a két idõ általában megegyezik, bár van néhány kivétel pl.: Majd holnap elhozom. Jelen idejû mondat jövõ idõt fejez ki.

Az angol nyelvben azonban 12 igeidõt találunk a magyar nyelv három igeidejével szemben.

„Time is a universal, non-lingustic concept with three divisons: past, present, and future; by tense we understand the correspondence between the form of the verb and our concept of time."10

A logikai idõ egyetemes, nem nyelvészeti fogalom; három részre osztható fel: múlt, jelen és jövõ. Az igeidõ fogalma alatt az igealak és a saját logikai idõfogalmunk közti megfelelést értjük.
 

A tesztek alapján vizsgáltam a fõ és mellékmondatok idõegyeztetését, mely a függõ beszédben (reported speech), illetve a függõ kérdésben (reported question) jelentkezik szembetûnõen.

A magyar nyelvben nincs különbség az egyenes és a függõ beszéd idejében, csak a névmások, egyes határozószók, személyragok változnak. Az angol nyelvben azonban az igeidõk is változnak; a fõmondat igeidejéhez igazítjuk, ezt idõegyeztetésnek nevezzük (secuence of tenses). Itt azokat az eseteket ismertetem, amikor eltérést látunk a két nyelvben.

1. Ha fõmondat állítmánya múlt idejû cselekvést fejez ki, egyidejû cselekvés esetén a mellékmondat állítmányát múlt idõvel (past continuous) fejezzük ki az angolban, de jelen idejû alakkal a magyarban.

pl.: He knew that he was making a mistake.

Tudta, hogy hibát csinál.

2. Másrészt az elõidejû múltbeli cselekvést régmúlt idõs (past perfect) szerkezettel fejezzük ki az angolban, de múlt idõvel a magyarban.

pl.: He knew that he had made a mistake.

Tudta, hogy hibát csinált.11

A függõ kérdés szabályai hasonlóan alakulnak, az igeidõket szintén egyeztetni kell. A függõ kérdés formailag kijelentõ mondat, tehát szórendje annak megfelelõ, így itt már két problémával kell az angolul tanulónak szembenéznie.

Ezzel kapcsolatban tesztválasztós és fordítási feladatokat kaptak az általános iskolások és az elsõs gimnazisták, a harmadikos gimnazisták pedig csak fordítási feladatokat kaptak.

A helytelen megoldásoknak egyik magyarázata lehet az is, hogy vannak olyan osztályok, tanulók, akik még nem tanultak az általam vizsgált mondat típusokról.

Bár érdekes megjegyezni, hogy a helyes megoldásokat adók között volt olyan aki 2 éve és olyan is, aki már 6 éve tanulja a nyelvet. Viszont az anyanyelv hatására követett el hibát olyan tanuló is, aki már 10 vagy 8 éve tanul angolul.

Ezek a feladatok nehéznek bizonyultak a diákok számára, mert kevés jó megoldás született, viszont annál több az anyanyelv hatására elkövetett hiba és viszonylag sok tanuló meg sem oldotta ezeket a feladatokat (19% illetve 35 %).

A két nyelv idõegyeztetési szabályainak különbsége a következõ megoldásokat illetve hibákat eredményezte ennél a mondatnál:

He asked me what l was doing.

Megkérdezte, mit csinálok.

A 30 tanuló közül 12 választotta meg helyesen az igeidõt és a helyes szórendet. Hárman a kérdõszórendet tartalmazó múlt idejû mondatot választották:

* He asked me what was I doing.

Az a 9 tanuló, aki a *He asked me what I am doing. megoldást választotta a helyes szórend mellett döntött, viszont a többiek, akik a *He asked me what am I doing. mondatot vélték helyesnek kettõs hibát követtek el.

38 tanulónak ugyanezt a mondatot fordítani kellett. Csak a tanulók fele próbálkozott ezzel a mondattal és ebbõl is mindössze egy félig helyes megoldás születet kérdõszórenddel : * He asked me what was I doing.

A többi tanuló mind jelen idõt használt az anyanyelv analógiájára.
 
 
 

I asked Tom if he liked dancing.

Megkérdeztem Tomit szeret-e táncolni.

Hét helyes és 22 helytelen megoldás született ennél a mondatnál. 7 tanulónál egyértelmûen érezhetõ az anyanyelvi hatás: a mellékmondatban a magyarhoz hasonlóan jelen idõ szerepel: * I asked Tom if he likes dancing.

Tízen szintén azt a jelen idejû variációt választották, melyben szerepel a kérdésre utaló jelen idejû segédige (does).

* I asked Tom if does he like dancing.

5 tanuló választotta a következõ mondatot:

* I asked Tom if did he like dancing.

A 3. osztályos gimnazistáknak egy ehhez hasonló mondatot kellett lefordítaniuk.

Megkérdeztem a barátomat, szeret-e utazni.

I asked my friend if he liked travelling.

A 17 tanulóból csak 10 oldotta meg a feladatot, de egyetlen helyes megoldás sem született, mindenkit az anyanyelve vezetett tévútra a jelen idõ használatakor. Kivétel nélkül mindenki elkövette azt a hibát, hogy az eldöntendõ kérdéshez szükséges if kötõszót elhagyta.

Néhány megoldás: * I asked my friend, does he like travel.

* I asked my friend, likes he travel.

* I asked my friend, he like travel.

Egy függõ kérdésre vonatkozó tesztfeladatot is kaptak a tanulók: I asked my mother where my red T-shirt was.

Megkérdeztem anyukámat, hol van a piros rövid ujjú pólóm.

A 13 megoldásból azonban itt sem született egy helyes megoldás sem. 4 tanuló választotta az anyanyelv hatására a jelen idejû mondatot: * I asked my motherwhere my red T-shirt is.

Hét diák jól választotta meg a múlt idejû mondatot, de az kérdõszórendet tartalmazott: *I asked my mother where was my red T-shirt. Az igeidõ tekintetében ezek helyes megoldásnak tekinthetõk, viszont a szórendet az anyanyelv befolyása miatt választották.

Az igeidõ használatra vonatkozó ismereteket a feltételes mondatok másodiktípusa (conditional sentence type 2) is igényel.

„Type 2 refers to the present or furure, and the past tense in the if - clause is not a true past but a subjunctive."12

A feltételes mondat 2. típusa jelen vagy jövõ idõre utal. Az if kötõszós mellékmondatban lévõ múlt idõ nem valódi múlt idõ, hanem úgynevezett kötõmód. A kötõmód más esetekben is elõfordul, de erre itt nem térek ki.

pl.: If I had a map I would lend it to you.

Ha lenne egy térképem, kölcsönadnám neked.

A fõmondatban a would segédige és az ige alapalakja, a mellékmondatban az ige múlt idejû alakja (simple past) szerepel.

Az interferencia következtében arra számíthatunk, hogy a mellékmondatban jelen idejû igealakokat fognak szerepeltetni az angolul tanulók.

Az általános iskolások és az elsõs gimnazisták tesztfeladatokat kaptak a következõ mondattal:

If I went to bed now I would not sleep.

Ha most lefeküdnék, még nem aludnék el.

A 38 megoldásból hatan választották ki a helyes mondatot. Két tanuló kivételével, akik a *If I was going to bed now, I would not sleep. mondatot választották, a többi 30 tanuló a magyar nyelv hatására jelen idejû mondatot választott:

* If I go to bed now, I would not sleep.

* If I am going to bed now, I would not sleep.

Akik a folyamatos jelen idejû (present cantinuons) mondatot választották, azoknál valószínûleg zavart okozott, a now - most idõhatározó is, amit általában a folyamatos jelen idõvel használunk.

A 3. osztályos gimnazistáknak két mondatot kellett lefordítaniuk.

Mit vennél, ha nyernél 1 millió forintot?

What would you buy, if you won 1 million forints?

A 19 tanuló közül, akik ezt a mondatot kapták, 12 meg sem próbálkozott a fordítással és mindössze egy helyes mondat született. Még egy tanuló mondatát lehet helyesnek tekinteni, aki a win - nyer ige helyett a have - birtokol valamit igével írta a mondatot, de a megfelelõ igeidõt használta: * What would you buy if you have 1 million forints ?

A többi öt tanuló jelen idejû igealakkal fordította le a mondatot.

A bátyám nem adna pénzt, ha kérnék tõle.

My brother would not give me any money, if I asked him.

A tanulók nagy része (41 %) ennél a mondatnál is feladta próbálkozásait. Az a 10 gimnazista, aki megoldotta a feladatot, e mondat esetében egy helyes megoldást sem hozott létre, vagy jelen idejû igeidõt használtak (ask) vagy le sem írták a mellékmondatot.

Az igeidõk helyes használatát harmadsorban a present perfect tense igeidõt tartalmazó mondatokkal próbáltam felmérni. Az átlag magyar ember számára minden angol nyelvtani szabály közt ennek az igeidõnek a megértése és elsajátítása okozza a legnagyobb gondot. Ennek magyarázata: egy angol számára ez az igeidõ JELEN idõ, a magyar - megfelelõ igeidõ híján - az ilyen mondatokat leggyakrabban MÚLT idõben fordítja.13

Ezt az igeidõt több esetben is használjuk, én csak azokra az esetekre térek ki, melyek szerepeltek a tesztlapokon.

Minden olyan esetben használjuk, amikor a jelenlegi állapot fontosabb, mint a múltbeli cselekvés, illetve az a fontos, hogy a cselekvésnek milyen hatása, következménye van a jelenre.14

A present perfect igeidõt a have segédigével és az ige harmadik alakjával (pastparticiple) formáljuk.

Erre vonatkozó feladatokat csak a harmadikos gimnazisták kaptak mondatfordítás formájában.

- Használjuk olyan cselekvéseknél, melyek megtörténtek már, de a történésnél

fontosabb a hatás, illetve a cselekvés pontos idejét nem említjük.

Elvesztem a kulcsom.

I have lost my key.

- Használjuk olyan múlt idejû kijelentéseknél, melyeknél az already - már

idõhatározó szerepel a mondatban.

Már láttam a Big Bent.

I have already seen the Big Ben.

Az elvesztettem a kulcsom. mondat esetében a 14 tanulóból mindössze egynek sikerült helyesen megoldania. 12 tanuló az anyanyelv hatására múlt idõvel (simple past) fordította le a mondatot:

*I lost my key. , illetve I left my key.

(A leave-left ige jelentése : elhagy valamit)

A másik mondat esetében: Már láttam a Big Ben-t, több helyes megoldás született, mint az elõzõ mondatnál.

A megoldásokból látszik, hogy a tanulóknak vannak ismereteik errõl az igeidõrõl, de használatában bizonytalanok, és így könnyen befolyásolja õket az anyanyelv.

Megközelítõen tökéletes megoldások száma három, vagyis a leíró nyelvtan szempontjából nem helyes, de kommunikatív funkciójukat így is betöltik.

I have seen the Big Ben.

Az igeidõ itt helyes, viszont hiányzik az already határozószó, mert feltehetõleg az igeidõre figyelt elsõsorban a tanuló.

Egy mondatban szintén helyes az igeidõ, de az a tanuló nem megfelelõ határozószót használt:

* I have ever seen the Big Ben.

Egy tanuló használta mondatában a have segédigét, a see igének azonban az alapalakját írta le: I have see the Big Ben.

Egy tanuló a see igének a megfelelõ alakjával fordította a mondatot, de a have segédigének a múlt idejû alakját használta: *I had seen the Big Ben yet.

Mindössze ketten vették bele mondatukba az already határozószót helytelen igeidõvel együtt: * I already seen the Big Ben., * I already see the Big Ben.

Két tanuló jelen idejû igét használt: I see the Big Ben.

Tehát összesen 9 tanuló gondolkodott az anyanyelve szerint, a múlt idejû alakot használva: * I saw the Big Ben.
 
 
 

A következõ összesítés az általános iskolások és a gimnazisták megoldásainak százalékos arányát mutatja az igeidõk használatában.

Általános iskola Gimnázium

helyes: 21 % helyes: 8 %

anyanyelv: 71 % anyanyelv: 61 %

egyéb: 8 % egyéb: 31 %
 

Összesen

helyes: 15 %

anyanyelv: 66 %

egyéb: 19 %
 
 

IV. A SZÓREND


Az angol és a magyar nyelv szórendre vonatkozó szabályai messzemenõen különböznek egymástól. Az angolul tanulók ezzel a „problémával" valószínûleg tudatosan nem foglalkoznak, de gyakran építik fel mondataikat az anyanyelv analógiájára, mint ahogyan ezt látni fogjuk.

Az angol nyelv meglehetõsen kötött mondatszórendjével szemben a magyar mondatok alkotórészei igen nagy szabadsággal változtathatják helyüket amondatban. Az angol mondatokban a szórend azért olyan szigorúan kötött, mert a határozói viszonyokat, illetve a mondatrészi szerepeket ragok hiányában ezzel fejezi ki. Ha ezt elvétjük, megváltozhat a mondat jelentése.

A magyarban a szórend aszerint változhat, hogy melyik mondatrészt akarjuk kiemelni. Ha a kiemelt mondatrészt az állítmány, akkor ez kerül a mondat élére. Ha más mondatrészt akarunk kiemelni, ezt az állítmány elé tesszük, de nem föltétlenül a mondat elejére.15

pl.: Péter megírja a levelet.

Péter a levelet megírja.

Megírja Péter a levelet.

Megírja a levelet Péter.

A levelet Péter írja meg.

A levelet megírja Péter.

Az angol mondatok kötött sorrendje az alany (Subject), állítmány (Verb) és tárgy (Object) sorrendjére épül.

Szóban az egyes mondatrészek kiemelését hangsúllyal és intonációval érzékeltethetjük. Írásban az ún. cleft-sentence -t használjuk, melyek az it névmással és a be létige ragozott alakjával kezdõdik.

pl. : It was John who wore his best suit to the dance last night.

A 3. osztályos gimnazistáknak kellett ezzel kapcsolatban egy mondatot lefordítaniuk.

Joe építette ezt a házat.

It was Joe, who built this house.

A 17 tanulóból egy sem ismerte fel, hogy Joe került a mondaton belül fókuszba, így öt tanuló kivételével, akik szenvedõ szerkezetet használtak (This house wasbuilt by Joe), ezzel épp az alany szerepel visszaszorítván, mindenki így fordította le a mondatot:

Joe built this house. A szórend helyes, de nem használták az it was szerkezetet. Ez a mondat a következõ magyar mondatnak felelne meg: Ezt a házat Joe építette.
 

A szórendiség témakörében vizsgálatom középpontjában a határozó és a tárgy megfelelõ elhelyezése állt.
 

1. A határozók szórendje
 

A határozók fajtájuktól függõen három helyen állhatnak az angol mondatban:

l. a mondat elején (initial position)

Last summer they went to Germany. - Tavaly nyáron Németországba

mentek.

Perhaps you can find hime at home. Talán otthon találod õt.

2. a mondat közepén (mid - position)

I always arrive in time. - Mindig idõben érkezem.

3. a mondat végén (end - position)

He speaks French well. - Jól beszél franciául.

I will wait till tomorrow. - Holnapig fogok várni.16
 

Az általános iskolások és az elsõs gimnazisták tesztfeladatokat és fordítási feladatokat is kaptak.

Az egyik tesztfeladatban egy módhatározó (adverb of manner) szerepelt:

They wanted to get home quickly.

Gyorsan akartak hazaérni.

A 37-bõl 28 tanuló választotta ezt a helyes mondatot és 8 tanuló választása indokolható az anyanyelv hatásával.

* They wanted to quickly get home.

Ebben a mondatban ugyanúgy mint a magyarban, a módhatározó megelõzi a hazaérni igét (ezt az angol egy igével (get) és helyhatározóval (home) fejezi ki.).

Az infinitives szerkezet (want to get) azonban nem választható szét határozóval.

Ugyanezt a mondatot a 3.-os gimnazistáknak fordítaniuk kellett és a tanulóknak több mint a fele (13-ból 7) helyesen oldotta meg a feladatot.

Ezt a módhatározószót kellett alkalmazniuk egy másik mondat fordításánál is:

Gyorsan becsukta a könyvet.

He closed the book quickly. vagy

He quickly closed the book.

A 28 tanulóból 16 sikeresen oldotta meg a feladatot.

A módhatározó, ha tárgy követi, állhat az ige elõtt is.

7 tanuló az interferencia miatt a következõ mondatot írta:

* He closed quickly the book. A tanulók az ige és a tárgy közé helyezték a határozót, noha az vagy az ige elõtt vagy a tárgy után állhat. A magyarhoz hasonlóan a tárgy elõtt áll a határozó.

Ezeknél a feladatoknál egyetlenegy diák sem kezdte a mondatokat a quickly módhatározóval, tehát az interferencia itt nem hatott túl erõsen.

A másik tesztfeladat a következõ volt:

We will get there early enongh. (21)

Early enough we will get there (3)

Enough early we will get there. (5)

Elég idõben oda fogunk érni.

Az enough az egyetlen foghatározó (adverb of degree), illetve határozó módosító (modofier of adverb), amely egy másik határozó vagy melléknév mögött áll.

„An adverb may premodify another adverb, and function as intensifer (...), the only postmodifier is enough ." 17

A helyes mondatot 21 tanuló választotta. A többi tanuló a magyar mondat szórendjét követte, mivel a határozó a mondat elején áll, és hárman elvétették e szerkezet sorrendjét is : *early enough.

A tanulóknak le kellett fordítaniuk a következõ mondatot:

Elég jól tudok rajzolni.

I can draw well enough.

18 tanuló egyáltalán nem próbálkozott a megoldással.

A 22 lefordított mondat közül mindössze két helyes megoldás született és összesen 4 tanuló ismerte az enough szót. A másik két tanuló fordított sorrendben írta le: *enough well az anyanyelv hatására.

A legtöbben az I can draw well. mondatot írták, melynek a szórendje helyes.

Négy tanuló teljes mértékben a magyar mondat szórendjét követte:

* I can well draw.* I good know draw.

A 3.-os gimnazisták is kaptak egy ilyen feladatot.

Elég nagy ez a doboz?

Is this box big enough?

A 11 megoldásból két helyes született.

Két tanuló ezt írta az anyanyelv hatására : *Is this box enough big ?

Egy tanuló, aki már 7 éve tanul angolul, tükörfordítással oldotta meg a feladatot: * Enough big this box?

Egy mondatban szerepelt a well módhatározóként, a very - nagyon fokhatározóval.

„As adverb of manner well come after an active verb, after the object (... )."18

A well módhatározóként a tárgy és az ige után áll.

Nagyon jól beszél angolul.

He speaks English very well.

A 36 tanulóból 20 fordította le helyesen a mondatot.

9 tanuló tanuló a magyar nyelv logikáját követve a határozókat a tárgy elé helyezte: *He speaks very good English.,* She very good speaks in English.

E mondatokban egyéb hibák is elõfordultak, de azokra nem térek ki.

A következõ mondatban idõhatározó szerepelt:

Korán reggel kelek.

I get up early in the morning.

Az idõhatározó vagy a mondat legelején vagy a legvégén helyezkedik el. Az early viszont csak a mondat végén lehet. Ezt a mondatot 29 tanuló közül 15-nek helyesen sikerült megoldania. A szórend szabályai ellen nem vétett a többi tanuló sem, egyéb hibákat követtek el. Ennél a mondatnál segített az anyanyelvi transzfer abban, hogy a két idõhatározó azonos sorrendben követi egymást: early in themorning - korán reggel.

Ha egy angol mondatban több határozó fordul elõ azok sorrendje a következõ: mód (manner), hely (place), idõ (time).19

Az ehhez kapcsolódó lefordítandó mondat:

Nagyon szeretek itt lakni.

I like living here very much.

26 tanuló közül csak háromnak sikerült a mondatot a helyes határozók sorrendjével lefordítani. Tizenöten az anyanyelvi interferencia miatt a fokhatározót (very much) nem a mondat végére, hanem az igeneves szerkezet (like living) elé vagy közé ékelve tették. Ilyen mondatokat eredményezve:

* I very like live here. ,* I like very much to live here.

A már eddig tárgyaltakon kívül a 3. osztályos gimnazistáknak egy idõhatározós mondatot kellett lefordítaniuk.

Hamar mérges lesz.

He became angry soon.

Hatan meg sem oldották a feladatot és csak ketten adtak helyes szórendû megoldást. A magyar logika miatt 6 tanuló az idõhatározót a melléknév elé írta ( (*soon angry).
 
 
 

2. A tárgy szórendje
 

„Az angol nyelvben tárgynak tekintünk minden olyan szót, szószerkezetet, amely közvetlenül vagy közvetve, elöljárószóval vagy anélkül ki tudja fejezni a cselekvés irányát."20

Az angol nyelvben megkülönböztetünk közvetlen (direct object) és közvetett tárgyat (indirect object).

She gave the girl a doll. - Adott a lánynak egy babát.

OI OD

A közvetlen tárgyat magyarra -t ragos névszóval vagy névszói szerkezettel fordítjuk.

A közvetett tárgyat részeshatározóval fordítjuk.

Ha az angol mondatban mindkét tárgy jelen van, akkor általában a közvetett tárgy megelõzi a közvetlen tárgyat.

„The indirect object, where both objects are present, precedes the direct object..."21

Az alany (S), állítmány (V), közvetett tárgy (OI), közvetlen tárgy (OD) sorrendisége átalakítható. Ebben az esetben a közvetett tárgy to vagy for prepozícióval egészül ki.

SVOO clauses can be transformed into SVOA clauses by the substitution of a prepositional phrase for the indirect object, with a change of order."22

She sent Jim a card. She sent a card to Jim.
 

Az általános iskolásoknak és az elsõs gimnazistáknak hasonló mondatot kellett lefordítaniuk, mint a 3. osztályos gimnazistáknak.

A barátomnak egy könyvet adtam. / Egy könyvet adtam apukámnak.

I gave my friend a book. vagy / I gave my father a book. vagy

I gave a book to my friend. / I gave a book to my father.

Mindkét csoport jó eredménnyel oldotta meg a feladatot. Az elõbbiek 28 megoldásból 17,az utóbbiak 18 megoldásból 14 helyeset írtak.

A 3.-os gimnazisták közül egy tanuló alkalmazott tükörfordítást:

* This book give Ito my father.

A többi tanuló a prepozíciók használatában követett el hibát. Vagy elhagyták: * I gave a book my father., vagy feleslegesen használták az anyanyelv hatására:

*I gave to my friend a book.

4 tanuló a to helyett a for prepozíciót használta, ami ebben az esetben helytelen.

Két tanuló kivételével az SVO sorrendet mindenki betartotta.

A 3.-os gimnazisták kaptak egy tesztfeladatot is ebbõl a problémakörbõl.

Kéretem a pincértõl egy csésze teát.

A I asked from the waiter a cup of tea. (5)

B I asked for the waiter a cup of tea. (2)

C I asked the waiter for a cup of tea. (4)

D I asked for a cup of tea from the waiter. (5)
 

A helyes megoldást ( C ) négy tanuló választotta ki.

A D jelû mondatot 5 tanuló vélte helyesnek. Az A mondatot öten, a B-t ketten választották.

Az angolul helytelen mondatok szórendje a magyarban elfogadható:

Kértem a pincértõl egy csésze teát. (A,B)

Kértem egy csésze teát a pincértõl (D)

Ez a feladat a helyes prepozícióhasználat problémáját is felvetette. A magyar nyelv befolyásolta azokat, akik a from prepozíciót választották.

Az itt lévõ összesítés a megoldások százalékos arányát tartalmazza a helyes szórendiség használatát illetõen.

Általános iskola Gimnázium

helyes: 52 % helyes: 36 %

anyanyelv: 27 % anyanyelv: 29 %

egyéb: 21 % egyéb: 35 %

Összesen

helyes: 44 %

anyanyelv: 28 %

egyéb: 28 %
 

Amint a százalékokból kitûnik a tanulóknak sokkal kevesebb gondot okoz a szórend kialakítása, mint az igeidõk vagy a prepozíciók használata és az interferencia sem érvényesül olyan erõsen.
 
 

V. A MONDATSZERKEZET HIBÁI



Akik bármilyen idegen nyelvet tanulnak, azoknak a mondatszerkezet elvétésére számtalan lehetõségük adódik. Így van ez az angolul tanuló magyarok esetében is.

A két nyelv közti mondatszerkezeti különbségekbõl én csak néhány lehetségeset választottam: a visszaható névmás , a there is/are szerkezet, a birtokos szerkezet, atagadó és kérdõ mondat, a gerund és az ún. transzformált tagadás használata. Szerkezeti hibákat a tanulók nem csak az ezt célzó feladatokban, hanem más mondatokban is létrehoztak, sokszor értelmetlen mondatokat alkotva ezzel.

Ilyen feladatok zömmel az általános iskolások és az elsõs gimnazisták tesztlapjain szerepeltek, a harmadikos gimnazistáknak csak két mondatot kellett lefordítaniuk.
 

A visszaható névmás használatával egy feladat foglalkozott:

Jól érzem magam.

I feel good.

A magyar anyanyelvûek gyakran esnek abba a hibába, hogy a to feel - érzi magát kifejezést visszaható névmással fordítják angolra.

„...feel is very, very rarely used with a reflexive pronoun (itself) and in fact it is never necessary to use the reflexive form."23

Hat helyes megoldás született és szintén hatan esetek az anyanyelv „csapdájába": 11 tanuló vagy értelmetlenül fordította le a mondatot, (I am good. I am well.), vagy megkerülte a problémát :I am fine. - Jól vagyok.
 

Ha határozatlan alany létezését akarjuk hangsúlyozni vagy tagadni there is/there are szerkezetet használunk. 24

Amikor az alany határozatlan, új információt hordoz, ezért az olyan mondat, mint A book is in the cupboard. - Egy könyv van a szekrényben, némi zavart okoz. Ezt a there be szerkezettel kerülhetjük el.25

A magyar anyanyelvûek gyakran használják a helytelen mondatot.

Az általános iskolások és az elsõs gimnazisták tesztlapjain három ilyen mondat szerepelt, melyeket összevontan értékelek.

Képek vannak a falon. - There are pictures on the wall.

Tíz fiú van az osztályban. - There are ten boys in the class.

Két színház van a városban. - There are two theatres in the town..

A 93 megoldásból majdnem a fele helyes (45), vagyis a tanulók ismerik és viszonylag jól használják ezt a szerkezetet. Az interferencia nem nagy mértékben (16 esetben) jutott érvényre. Több volt az egyéb hiba.

Két tanuló megkerülte a problémát a has got szerkezettel, mely birtoklást fejez ki: The city has got two theatre.

A legfõbb egyéb hiba a többes szám használata volt, melyet szintén az anyanyelv befolyása nehezít meg.

A fõnevek végérõl sok esetben lehagyták a többes szám jelét (-s):* two theatre,

* ten boy, * picture.

Sokszor nem egyeztették az alany és az állítmány számát, melynek sok variációja született:* ten boy is,* ten boy are, *ten boys is,* two theatre are, *two theatre is, *pictures is, *picture are.
 

A birtokos szerkezetek használatánál az anyanyelv mellett mûködött belsõ interferencia is.

A magyar nyelv a birtok és a birtokos száma szerint sorolja be a birtokjeleket, mely egy külföldi számára igen bonyolultak tûnhet. Az angol nyelv az úgynevezett nem - osztályokba (gender - class) sorolja be a fõneveket, melynek a két fõ osztálya az élõ és élettelen, de ezen belül még 10 alosztály van.26

A birtokviszonyt az angolban kétféleképpen fejezhetjük ki:

a / az 's ragos birtokos szerkezet szórendje a magyaréval egyezõ a birtokos

jelzõ megelõzi a birtokszót: the cat's food (a macska étele)

b / Az of elöljárószós birtokviszonyban a birtokos jelzõ a birtokszó után

következik: the leg of the table 27

A magyar anyanyelvûeknek nehézséget okozhat a megfelelõ szerkezet kiválasztása, mivel néhány esetben mindkettõ elfogadható.
 

Az általános iskolások és az elsõs gimnazisták tesztlapján három ezzel foglalkozó mondat szerepelt.

A legtöbb problémát az of elöljárószót használó szerkezet okozta.

A szoba ablaka csukva van. - The window of the room is closed.

A ház ajtaja nyitva van. - The door of the house is is opened.

The of - genitive is chiefly used with nouns that belong to the bottom part of the gender scale, that is, especially with inanimate nouns: the interior of the room thewindows of the houses. „28

Ezt a szerkezetet fõleg élettelen dolgokkal használjuk.

Az 55 tanulóból mindössze hat oldotta meg helyesen a feladatot. A többi tanuló egyáltalán nem használta az of prepozíciót. Vagy az 's ragot használták, mely esetben a belsõ interferencia érvényesült ( *the room's window,* the house 's door) vagy nem használtak semmit ( *the room window,*the house door) tehát a szerkezeteket úgy használták, mint a magyarban és nem fordították meg.

A 's ragot, amit élõlényekkel használnak általában már több sikerrel alkalmazták.

Ez Jack új barátja.

This is Jack's new friend.

A 32 tanulóból 12 jól oldotta meg a feladatot, 13 tanuló pedig lehagyta a birtokviszonyt kifejezõ ragot:* Jack friend.

A dupla birtokos szerkezettel a harmadikos gimnazistáknak kellett megbírkózniuk.

"An of genitive can be combined with an -s genitive in a construction called 'double genitive'"29

Ebben a szerkezetben az of és az 's együtt szerepel.

Õ apám egy barátja.

He is a friend of my father ¢s. = He is one of my father's friends.

A 16 tanulóból egynek sem sikerült tökéletes mondatot alkotnia, de megközelítõleg helyes megoldások születtek. 3 tanuló mondata:* He is a friend ofmy father. Õk a 's ragot hagyták el. Aki a következõ mondatot írta annál közrejátszott az anyanyelv: *He is one of my father 's friend. Õ a többesszám jelét elhagyta a friend szóról.

A szószerinti magyar mondat, amely visszaadná a többes szám jelenlétét így lenne: Õ egy apám barátai közül.

9 tanuló mondata: He is my father's friend., melynek más a jelentése: Õ apámbarátja.

A következõ mondatszerkezeti kérdés egy igeneves szerkezet, a gerund (ige+-ing) használata. A gerund olyan igenév, melynek vannak névszói és igei tulajdonságai is. A magyarban -ás -és végû fõnevekkel azonosíthatjuk pl. running -futás, illetve a folyamatos igeidõkben használja az angol nyelv.

A gerund gyakran fõnévként és igeként viselkedik egyszerre. Ilyenkor követheti tárgy. pl. Utálok levelet írni. - I hate writing letters.

„The -ing form often acts like a verb and a noun at the same time. It can be followed by an object (eg writing letters)."30

Az angolul tanulóknak az okozhat problémát, hogy ha egy igét egy másik követ, akkor az fõnévi igenév vagy gerund. Ugyanis sok esetben az - ing form -ot is infinitivvel fordítjuk.

I want to go home. - Haza akarok menni. (infinitive)

I love sitting in the garden. - Szeretek a kertben üldögélni. (gerund)

Bizonyos igék csak infinitivvel vagy csak gerunddal használhatók, de más-más jelentést kapnak.

„Some verbs can be followed by either an - ing form or infinitive, usually with a difference of meaning."31

A tesztlapokon a like -szeret (örömmel tesz vmit) igét kellett megfelelõen alkalmazni. Ez az ige mindkét formában használható.

A gerund inkább általánosságban fejezi ki a cselekvést.

pl.: I like reading poems. - Szeretek verseket olvasni.

A fõnévi igenév bizonyos szituációra, alkalomra vonatkozik.32

pl.: I like to sit down with a good cigar and a book. - Szeretek leülni egy

finom szivarral és egy könyvvel a kezemben.
 

A lefordítandó mondatok a következõk voltak:

Szeretek regényeket olvasni. - I like reading novels.

Szeretek rádiót hallgatni. - I like listening to the radio.

A 62 lefordított mondatból mindössze 12 helyes. Infinitives szerkezetet mindössze négyen használtak:*I like to read novels., * I like to listen to the radio.

Három tanuló tükörfordítást alkalmazott:* I like radio listen. A többi tanuló (33) egyik szerkezetet sem használta, csak az ún. „bare infinitive"-t.* I like listen to theradio.,* I like read novels.

Véleményem szerint ez a hiba nem az interferenciának tudható be, mert a magyar nyelv is használ ragot, illetve az angol prepozíciót.

Egy tanuló egy mondatban egyszerre használta a két szerkezetet:

I like to reading books.

A kérdõ mondat helyes megszerkesztésével két mondat foglalkozott.

Szeretsz úszni? - Do you like swimming?

Kit látogatott meg Mary? - Who did Mary visit?

A kérdõ mondatoknak ugyanúgy mint a magyarban, az angolban is két fajtája van: eldöntendõ kérdés és (Yes - No question) és kiegészítendõ kérdés (Wh- question).

A diákok mindkettõvel találkoztak a tesztlapokon.

A magyar nyelvben az eldöntendõ kérdés jelölõje az intonáció. Az angolban fordított az alany és az állítmány sorrendje a to be és to have igék esetében - They were at home. - Where they at home? (Otthon voltak?)

Ha nincs segédige egyszerû jelen (simple present) vagy egyszerû múlt idõben (simple past), akkor a do illetve did segédigével képezzük a kérdõ alakot.33

A kiegészítendõ kérdésnél a magyarban a kérdõszó mellett a szórend lesz a jelölõ. pl.: Hová ment a fiú?

Az angolban, ha a kérdõszó alanyra vonatkozik, akkor a kérdõ mondat szórendje megegyezik az állító mondat szórendjével: Who wrote this letter? - Ki írta ezt alevelet? Más esetben megegyezik az eldöntendõ kérdés szórendjével.pl.: Whenwere you there?, What do you think?
 

Viszonylag sok tanuló nem fordította le ezeket a mondatokat (25).

A Szeretsz úszni? mondatot 23 tanuló helyesen fordította le a do segédigével. Hatan viszont az anyanyelv analógiájára szó szerint fordították: *Like youswimming? Ennél a mondatnál a gerund használatának problémája is felmerült, ebbõl a szempontból csak a megoldások fele volt helyes.

A másik mondat: Kit látogatott meg Mary? esetében a 23-ból mindössze egy helyes megoldás született. A legtöbb hiba az interferencia miatt jött létre:

Who visited Mary? Itt egyrészt hiányzik a did segédige, másrészt helytelen a szórend. Ennek a mondatnak a jelentése: Ki látogatta meg Maryt? A problémát itt az okozhatja, hogy a magyar nyelvben különválik a ki? kérdõszó alany és tárgyesete kit?. A mai angol nyelvben viszont mindkét esetben a who? kérdõ névmást használ, tehát a szórend fejezi ki a tárgyesetet.

Egy tanuló elkövetett egy tipikusnak számító hibát, a segédigét és a fõigét is múlt idõbe tette: Who did Mary visited?

Két tanuló szenvedõ szerkezettel kerülte meg a problémát: Who was visited byMary?

Az eredmények alapján a kiegészítendõ kérdések megalkotása nagyobb gondot okoz az angolul tanulóknak.

A névelõhasználat vizsgálatánál egy kérdõ mondatnál felfigyeltem egy másik tipikus hibára.

Can Sue play the piano? - Tud Sue zongorázni?

Azokat a kijelentõ mondatokat, melyekben segédige van (can) fordított szórenddel transzformáljuk kérdõvé. Vagyis a segédige kerül a mondat elejére és azt követi az alany Sue can play the piano. - Can Sue play the piano? Ilyen esetekben nincs szükség külön kérdõszóra az eldöntendõ kérdéseknél. Ha viszont az ige egyszavas, akkor a do segédigét használjuk.

pl.: I know John. - Do you know John?

A kérdõ mondatnak ezt a két képzési formáját keverte össze egy tanuló: Does Suecan play the piano? Itt belsõ interferenciáról lehet szó.
 

A tagadó mondatoknak azzal a típusával foglalkoztam, melyben határozatlannévmás áll.

A nehézséget itt az okozza, hogy a magyar nyelvben van kettõs tagadás, azangolban viszont nincs.

Az angol más-más határozatlan névmást használ kijelentõ, kérdõ és tagadó mondatban.

Három mondatot kellet a diákoknak lefordítaniuk, melyeket közösen értékelek.

Senkit nem láttam ott. - I haven't seen anybody there.

Nem tudok semmit. - I don't know anything.

Nem adtunk nekik semmit. - We didn't give him anything.

A mondatszerkezet használatához kapcsolódó feladatok közül ezeket nem oldották meg a legnagyobb arányban. Összesen 80 mondat született, melybõl 34 helyes. A legtöbb hiba (31) az interferencia miatt jött létre, vagyis kettõs tagadást használtak:

* We didn't give him nothing.

* I don't know nothing.

* I didn't see nobody there.

A tanulók szórendi és igeidõvel kapcsolatos hibákat is elkövettek.

Az utolsó ide tartozó feladat az ún. transzformált tagadás (transferred negation).

Amikor gondol, hisz, feltételez, elképzel igékkel vezetjük be a tagadást , általában ezeket a gondolat bevezetõ igéket tagadjuk.

„When verbs like think, believe, suppose, imagine are used to introdnce negative ideas, it is generally the introducing verb that is made negative." 34

A harmadikos gimnazistáknak kellet egy mondatot lefordítaniuk:

Azt hiszem nincs igazad.

I don't think you are right.

A 14 megoldás közül egy sem volt helyes, hanem mindegyikben az anyanyelv analógiája érvényesült, vagyis a mellékmondat igéjét tagadták:

* I think you are notright.

4 tanuló megkerülte a problémát más szó alkalmazásával ,de a mondatok nem tekinthetõk helytelennek.

I think you are wrong. (you are wrong - nincs igazad)
 

A következõ összesítés a megoldások százalékos megoszlását mutatja.
 

Általános iskola Gimnázium

helyes: 37% helyes: 0%

anyanyelv: 22% anyanyelv: 37%

egyéb: 41% egyéb: 63%
 

Összesen

helyes: 19%

anyanyelv: 30%

egyéb: 51%
 

Amint az eredményekbõl kitûnik, az interferencia kevésbé érvényesül annyira, mint az eddig vizsgált nyelvi struktúráknál és nagyobb arányú az egyéb elkövetett hibák száma, amelyek nagy része azonban az elõzõ problémakörök valamelyikéhez tartozik.
 


VI. A NÉVELÕK

A névelõk használatát egyszerûnek gondolhatnánk egy olyan nyelvben, ahol a fõnevek nem aszerint kapnak névelõt, hogy milyen nemûek, mint a német, vagy a francia nyelvben.

Az angol nyelvben ugyanúgy, mint a magyarban határozott (a, az - the) és a határozatlan (egy -a, an) névelõ létezik, azonban nagyon sok szabály vonatkozik a használatukra. Én csak azokat ismertetem, melyek a feladatokhoz kapcsolódnak transzfer, viszonyt sok esetben az interferencia mûködik.

A tanulók olyan teszt- és fordítási feladatokat kaptak, amelyeknél az anyanyelv gátló hatásával számolhatunk.

Ha arról beszélünk, hogy kinek mi a foglalkozása, akkor az angol nyelvben határozatlan névelõt használunk, viszont a magyarban ilyenkor nem teszünk ki névelõt.

pl.: He is a car mechanic. - Autószerelõ.

A tanulók a következõ feladatokat kapták:

Apám tanár . - My father is a teacher.

Anyám orvos. - My mother is a doctor.

A 78 megoldásból 40 helyes született és 36 esetben mûködött az interferencia:

*My father is teacher.

* My mother is doctor.

Két tanuló határozott névelõt használt :*My father is the teacher.
 

Határozott névelõt használunk a hangszerek neve elõtt, a magyarban itt szintén nincs névelõ. Can you play the piano? - Tudsz zongorázni ?

Sue tud zongorázni.

Sue can play the piano.

mondatot kellett a tanulóknak lefordítani. 19 diák használta a határozott névelõt, tehát ismerik ezt a névelõkre vonatkozó szabályt, és 13 tanuló nem használt névelõt: *Sue can play piano.

Jó néhány esetben az angol nem használja a határozott névelõt, ha a fõnevetáltalános értelemben használjuk. A magyar nyelvben viszont ezekben az esetekben kitesszük a határozott névelõt.

Ilyen esetek: étkezések, évszakok neve elõtt:

Breakfast is ready. - Kész a reggeli.

Summer is rainy in England. - Angliában esõs a nyár.35
 

A lefordítandó mondatok a következõk voltak:

A reggeli nyolckor van. - Breakfast is at 8 o, clock.

A nyár meleg évszak. - Summer is hot.

A névelõkkel kapcsolatos feladatok közül az utóbbi mondat esetében fordult elõ legnagyobb mértékben, hogy a tanulók nem próbálkoztak meg a mondat lefordításával.

Mindkét esetben erõsen érvényesült az anyanyelv hatása. Az elsõ mondat megoldásainál mindössze egy volt helyes 31-bõl, a második mondatnál hasonlóan 24-bõl 4 helyes mondat született.
 

A színek neve elõtt sem használunk névelõt, kivéve néhány idiómát.

A kék a kedvenc színem.

Blue is my favourite colour.

Itt a 38 tanulóból 18 helyesen fordította le a mondatot és 10 esetben érvényesült az anyanyelv hatás :* My favourite colour is the blue.
 

Ha egy dologról általában beszélünk, nem használunk határozott névelõt. Ilyenkor az angol vagy határozatlan névelõt használt, vagy többes számba teszi a fõnevet, megszámlálhatatlanok elõtt pedig nem használ névelõt.

A horse is a big animal. - A ló nagy állat.

Horses are big animals. - A ló nagy állat.36

A tanulók egy nagyon egyszerûnek látszó mondatot kaptak.:

A kutya egy állat. - Dog is an animal vagy

Dogs are animals.

36-ból egy helyes megoldás született. 33 tanuló írta az anyanyelve analógiájára a :

*The dog is an animal. mondatot. Két tanuló a határozatlan névelõ helyett az egy -one számnevet használta:* The dog is one animal.
 

Ide kapcsolódott egy tesztfeladat is:

After work Ann usually goes home.

Ann általában hazamegy munka után.

Ennél a mondatnál segíthetett volna az anyanyelv, mert a magyarban sem használnak névelõt a munka szó elõtt. Mégis 35-bõl 26 tanuló a határozott névelõt választotta (the work).

A határozott névelõ használatának létezik egy különleges esete. Intézménynevekkel nem használjuk mint iskola (school), kórház (hospital),templom (church), börtön (prison), egyetem (university). Ha viszont az intézményrõl mint épületrõl beszélünk, illetve nem rendeltetésszerûen használjuk azokat, akkor szükséges a határozott névelõ.

Why aren't the children at school today?

Miért nincsenek a gyerekek ma iskolában ?

Mr Kelly went to the school to meet his daughter's teacher. 37

Mr Kelly bement az iskolába, hogy találkozzon lánya tanárával.
 

Egy tesztfeladatot kaptak a tanulók:

She goes to church every Sunday.

Minden vasárnap templomba megy.

Az anyanyelv itt is segíthetett, mert a magyarban sem használunk itt névelõt.

A diákok vagy továbbgondolják a mondatot, vagy belsõ interferencia érvényesülhet. A 40 tanulóból 11 válaszolt helyesen.

A mozi és színház (cinema, theatre) intézménynevek elõtt viszont használ az angol nyelv határozott névelõt és lehet, hogy ennek analógiájára használták a tanulók a templom szó elõtt is.

Tegnap este moziba mentünk.

We went to the cinema yesterday evening.

32-bõl 24 tanuló helyesen oldotta meg a feladatot, a többi tanuló nem használt névelõt, a magyar mondathoz hasonlóan.
 

A 3. osztályos gimnazistáknak két tesztfeladatot és három mondatfordítást kellett megoldaniuk a már elõzõleg ismertetett szabályokhoz kapcsolódóan. A mondatok hasonlóak voltak az elõzõekhez (A tél hideg évszak. -Winter is cold., Néhány gyerek utálja az iskolát.- Some children hate school, stb.) és mivel az alább közölt összesítésbõl jól látszik, hogy a megoldások százalékos arányai szinte megegyeznek az általános iskolásokéval és az elsõs gimnazistákéval, ezért nem térek ki a részletes elemzésükre.
 
 
 

Általános iskola Gimnázium

helyes: 36% helyes: 39 %

anyanyelv: 60% anyanyelv: 60%

egyéb: 4% egyéb: 1%
 

Összesen

helyes: 37%

anyanyelv: 60%

egyéb: 3%
 

Az eredmények azt igazolják, hogy a névelõk használatában igen erõsen érvényesül az anyanyelv interferenciája.
 


VII. SZÓHASZNÁLAT

A szóhasználat volt az utolsó nagyobb terület, melynél megpróbáltam feltérképezni, hogy milyen mértékû az anyanyelv gátló befolyása.

A lexikai kontrasztivitást nem lehet úgy rendszerbe foglalni, mint az elõbb vizsgált nyelvtani részrendszereket. Van néhány kirívó eset, illetve olyan rokon értelmû szavak, szinonímák, melyek használata problémát jelent az angolul tanulóknak.

Nem könnyû eldönteni, hogy mikor használjuk a to do (megtesz, készít, csinál) és mikor a to make (csinál, készít, gyárt, létrehoz) igét. Néhány „szabály" segíthet ebben.

A to do igét inkább akkor használjuk, amikor egy cselekvésrõl úgy beszélünk, hogy nem nevezzük meg pontosan.

pl. What are you doing? - Mit csinálsz?

I don't know what to do? - Nem tudom mit csináljak.

Használjuk akkor is, ha valamilyen munkáról beszélünk.

pl.: I dislike doing housework. - Nem szeretem a házimunkákat csinálni.

A to make inkább azt fejezi ki, ha valami kézzelfoghatót alkottak, készítettek, és ha valaki véghezvisz valami cselekvést.

pl.: I've just made a cake. - Épp most készítettem egy tortát.

I think that I made the wrong decision. - Szerintem rosszul döntöttem. (rossz

döntést hoztam létre).

Van néhány kifejezés, melyeknél csak az egyik ige a megfelelõ, ilyen az utolsó három mondat.

Az általános iskolásoknak és az elsõs gimnazistáknak tesztfeladatokban kellett kiválasztani a megfelelõt az alábbi mondatoknál:

I made his breakfast. - Elkészítettem a reggelit.

She always makes mistakes. - Mindig hibázik. (hibát csinál)

I have done my homework. - Megcsináltam a házi feladatomat.

Let's make a plan! - Készítsünk tervet!

A 176 megoldásból 97 helyes, tehát a tanulók ismerik ezeket a kifejezéseket, de az anyanyelv sokakat félrevezetett.

A harmadikos gimnazisták ehhez kapcsolódó tesztfeladatai:

Don't make such a big noise!

Ne csinálj akkora zajt!

19-bõl 14-en helyesen választottak.

Két mondatot kellet lefordítaniuk:

Készítsünk tervet! - Let's make a plan!

Nagy hibát csináltál! - You've done a big mistake.

15 tanuló bele sem kezdett a feladatba, viszont a 21 megoldott közül 15 helyes volt; a második mondatnál csak egy helytelen megoldás született.
 

Az angolul tanulók gyakran összekeverik a to tell, to say (mond, kijelent, elmond, elbeszél) igepárt.

A tell igét mindig kell, hogy kövesse tárgy ,akihez intézzük a közlést.

„Tell normally has to be followed by a personal indirect object - we say who we tell." 38

I told the others what I wanted to do. - Elmondtam a többieknek mit akartam

csinálni.

A tell igét használjuk tárgy nélküli kifejezésekben is. „Tell is also used in a few special expressions where the personal object can be left out. The most common ones are: to tell a lie, to tell the truth, to tell the time..." 39
 

A to say igét általában nem követi közvetett tárgy (részeshatározó), ha igen, akkor a to prepozíciót használjuk.

I said to him that it was too late.- Azt mondtam neki, hogy túl késõ van.

Használjuk idézõ mondatokban:

I said 'Hello' to the boss. - „Hello"-t köszöntem a fõnökömnek.

Az idekapcsolódó tesztfeladatok:

The dentist told me to stop eating chocolate.

Az orvos azt mondta, hagyjam abba a csokievést.

Tell the truth! - Mondd meg az igazat!

She told me that she would be late. - Azt mondta késni fog.

A 108 tanuló közül 56 a helyes igét választotta. Le kellett fordítaniuk az

Azt mondta :„Viszont látásra".

He said goodbye.

mondatot. Jó eredménnyel oldották meg a feladatot. 22-en (32-bõl) a helyes mondatot írták.

Egy tanuló egy másik kifejezést használt.

See you soon! - Hamarosan találkozunk.
 

Esetenként nehézséget okozhat a to bring (hoz) és a to take (magával visz, elvisz) igék közti választás. Azt, hogy mikor melyiket használjuk, az a mozgás irányától is függ, tehát itt nem szinonimával van dolgunk.

A bring igét akkor használjuk, ha a mozgás afelé irányul, aki beszél, a take ige esetében a mozgás a másik irányba történik.40

Come over here and bring your book! - Gyere ide és hozd a könyved!

I once have to take a group of student to Berlin. -

Egyszer el kellett vinnem egy tanulócsoportot Berlinbe.

A bring igét akkor is használjuk, ha a mozgás nem afelé a hely felé irányul, ahol a beszélõ van, hanem ahol õ volt vagy lesz.

Jack brought some new designs to the office. -

Jack néhány új tervet hozott az irodába.

A harmadikos gimnazisták két tesztfeladatot kaptak ehhez kapcsolódóan.

I'll take you back home. - Hazaviszlek.

Come to the theatre with us tonight, and bring Mary. -

Gyere ma esete velünk színházba és hozd Maryt is.

Annak ellenére, hogy itt mûködhetne a transzfer a tanulók mégis keverik az igéket, valószínûleg belsõ interferencia miatt. A 36-ból 18 helyes válasz választás történt.
 

A big (nagy, terjedelmes) és a large ( nagyméretû, terjedelmes) melléknevek szintén szinonimák.

Van néhány eset, amikor vagy az egyiket vagy a másikat használjuk.

Ha mennyiségrõl van szó, akkor a large szó használatos. Az ehhez a szabályhoz kapcsolódó tesztfeladat:

I have got a large amount of money.

Nagy mennyiségû pénzem van.

A 32 tanulóból csak 7 választott jól.

Ha valaminek a méretérõl beszélünk mindkettõt használhatjuk, de a large kissé formálisabb.

Mummy, can, I have a big lunch today?

Mami, kaphatok ma egy nagy ebédet?

Mivel ez informális stílus, ezért a big a helyes, ahogy ezt 35 tanulóból 24 választotta.
 

Az utolsó szinonimasor a beach, coast, seaside (tengerpart). Itt csupán földrajzi különbségekrõl van szó, de azokat egy idegen szó tanulásakor nem biztos, hogy megjegyzi a tanuló.

A beach homokos tengerpart, ahol napozni lehet.

A coast a tenger melletti szárazföldi rész.

A seaside az a szárazföldi (coast) terület, ahová az emberek nyaralni mennek, ún. üdülõhely.

Az általános iskolások és az elsõs gimnazisták mondata a következõ:

I like lying on the beach looking at girls.

Szeretem a lányokat nézni a tengerparton feküdve.

A 3.-os gimnazistáké:

I live ten miles away from the coast.

10 mérföldre lakom a tengerparttól.

Az elsõ mondat esetében 24 helyes megoldás született. Hárman választották a coast és öten a seaside szavakat.

A második mondatnál 8 tanuló helyesen választott. Hárman a beach és öten a seaside szavakat választották.
 

A lexikai kontrasztivitásra még számtalan sok példát hozhatnánk.

Bizonyos szituációkban egy helytelenül megválasztott szó stílusbeli egyenetlenséget vagy akár kommunikációs zavart is okozhat.

„....az idegen nyelvet beszélõk számára a fogalmi tévedések - fõként a mindennapi beszéd szintjén - éppoly közönségesek, mint a grammatikai hibák és a kommunikáció szempontjából nyilván súlyosabbak." 41

A megoldásoknak 60 százaléka helyes volt, tehát a tanulók viszonylag jól tájékozódnak a szinonímák között.

Az egynyelvû szótárak használata segíthet a tanulóknak eldönteni, hogy mikor melyik szó „állja meg a helyét" a kommunikáció során.
 
 

VIII. ÖSSZEGZÉS

Eddigi megfigyeléseim alapján messzemenõ következtetéseket nem vonhatok le, mert ehhez a feldolgozott adatok mennyisége kevés. Ennak ellenére azonban reálisnak vélem az eredményeket.

Az mindenesetre tény, hogy a tanulók sok hibát követnek el az anyanyelv hatására.

Az a feltételezésem igaznak bizonyult, hogy az igeidõknél fordult elõ legnagyobb mértékben az interferencia. Viszont meglepetést okozott az, hogy a névelõk használatában is nagyon erõs az anyanyelv gátló hatása. A mondatszerkezet is problémás területnek bizonyult, de itt több volt az egyéb elkövetett hiba.

A receptív feladatok között prepozíció használatra, szóhasználatra és a szórendre vonatkoztak a feladatok. Ezeknél a feladatoknál is éppolyan mértékben keletkeztek hibák, mint a produktív feladatoknál.

Várakozásaim ellenére tapasztaltam azt, hogy az interferenciát nem befolyásolja olyan nagy mértékben a nyelvtanulással eltöltött évek száma, mint gondoltam. Akik 8 vagy 10 éve tanulnak angolul éppúgy követtek el számtalan hibát az anyanyelv logikáját követve, mint aki csak 4 vagy 5 éve tanulja a nyelvet, és sok helyes megoldást hoztak létre azok is, akik csak akár 1 vagy 2-3 éve tanulják az angolt.

Feltételezésem szerint döntõ szerepe van a nyelvi képességeknek, a nyelvi intelligenciának, illetve annak, hogy ki milyen indíttatásból tanulja a nyelvet, milyen a hozzáállása.

Az eredményekbõl láthatjuk azt is, hogy annak ellenére, hogy használják a tanárok a kontrasztív analízist, ezzel még nem oldottuk meg a problémákat. Lehet, hogy inkább a pszichológia oldaláról kellene közelíteni.

Felfigyeltem még egy érdekes jelenségre. Az anyanyelv zavaró hatása mellett megjelent a német nyelv ilyen jellegû jelenléte is a szóhasználat terén. A diákok gyakran németül írtak néhány szót pl. summer-Sommer, house-Haus.
 

A dolgozat készítése során gyakran én is gondolkodóba estem a megoldások helyességét illetõen, saját hibáimmal is szembesültem, de a nyelvtankönyvek segítségemre voltak. Tanulságosnak és hasznosnak vélem e dolgozatot a magam számára is, úgy mint nyelvtanuló és úgy is mind leendõ angol tanár.
 
 

IX. BIBLIOGRÁFIA



Dr. Budai László: Grammatikai kontrasztivitás és hibaelemzés azalap-és középfokú anyanyelv-oktatásban. Tankönyvkiadó, Budapest, 1979

Dr. Budai László- Radványi Tamás : Angol nyelvtan a középiskolák számára. Tankönyvkiadó, Budapest, 1990

Rácz Endre- Takács Etel : Kis magyar nyelvtan Gondolat, Budapest, 1987

Dohár Péter : Kis angol nyelvtan. Ring -6 Kft., Budapest, 1993

Quirk, Randolph- Greenbaum, Sidney : A University Grammar of English. Longman, 1973

Thomson, A.J.-Martinet, A.V. : A Practical English Grammar. Oxford University Press, Oxford, 1986

Swan, Michael : Practical English Usage. O. U. P. , Oxford , 1994

Murphy, Raymond : English Grammar in Use. Cambridge University Press, Cambridge, 1992

Doughty,Susan-Thompson, Geoff : Problem English. A practical guide for Hungarian learners of English. Tankönyvkiadó, Budapest, 1991

Hill,L.A. : A Guide of Correct English O. U. P. ,Oxford, 1979

Fitikides, T.J. : Common Mistskes in English. Longman, London, 1963

Heaton, J.B. : Longman Dictionary of Common Errors. Longman, 1981

Fülei - Szántó Endre- Hegedûs József : A nyelvészet alkalmazása az idegen nyelvek oktatásában. Nyelvtudományi Értekezések 75. Akadémiai kiadó , Budapest, 1971

Horváth Miklós- Temesi Mihály szerk. : Összevetõ nyelvvizsgálat, nyelvoktatás. Tankönyvkiadó, 1972

W. Nemser- L Dezsõ : Studies in English and Hungarian Contrastive Linguistics. Akadémiai kiadó, Budapest, 1980

W. Nemser : Contrastive Research on Hungarian and English in the United States. Akadémiai kiadó, Budapest, 1972

Fisiak, Jack szerk. : Contrastive Linguistics and the English Teacher Language Teaching Metodology Series Pergamon Press, Oxford, 1980

Kirkwood, H.W. : Translation as a Basis for Linguistics Analysis. In International Review of Applied Linguistics 4. 1966, p 175- 182

Hornby, A.S. : Oxford Advanced Learner¢s Dictionary O. U. P., Oxford, 1992

vissza