A totalitarizmus abbreviatúrái

A rövidítéseket már az ókorban is elõszeretettel használták, fõleg írásban. A betû megkettõzése a többes számot jelentette, de rövidítették a különbözõ mértékegységeket és a személyneveket is. Az utóbbiakat úgynevezett suspensióval, azaz a személynév kezdõbetûjével.

A görögök találmánya az összevonás módszere, amikor egy szó rövidítését a kezdõbetû és a végzõdés összevonásával oldották meg. Sok kódexmásoló szerzetes munkáját könnyítette meg ez a módszer, hiszen leggyakrabban talán õk használták, például a szent nevek (nomina sacra) jelölésére (thsz -- theosz -- 'isten').

A rövidítés tehát nem a XX. század találmánya, de mindenképpen ennek a századnak az újrafelfedezettje. A modern rövidítési hullám lehetséges kiindulópontjai a vezetõ ipari és kereskedelmi hatalmak. Ezekben az országokban pontosan behatárolható használatuk köre: így a hadsereg (az elsõ világháborúban a távíró tömeges használata szinte megkívánta rövidítése használatát is), az ipar, az üzleti élet stb.

A rövidítések, mozaikszavak használatának, elõfordulásának gyakorisága különösen akkor nõ meg, amikor a politika, a hatalom megkísérli megszerezni a társadalmi tudat és annak verbális megjelenése, a nyelv fölötti ellenõrzést, illetve ott nõ meg, ahol egy társadalmi berendezkedést egy tõle alapjaiban különbözõ váltja fel.

Az orosz nyelvben a rövidítések akkor jelennek meg tömegesen, amikor a cári Oroszország bukásával -- a régi rend állami berendezkedésének lebontásával egy idõben -- megkezdõdik az új intézmények, szervezetek, bizottságok stb. "gyártása", a legkülönfélébb társadalmi funkciók "új tartalommal" való megtöltése, mindennek és mindenkinek új, forradalmi úton való kötelezõ átszervezése, az addigi fogalmaknak, megnevezéseknek az ideológiához való hozzáigazítása.

"Az abbreviáció az irodalmi nyelv perifériáján szerényen és ismeretlenül meghúzódó technikai fogásból az egyik legaktívabb szóalkotási módszerré változott" -- írja PANOV (1968-ban). "A rövidítések az új rendszer nyelvi szimbólumaivá váltak" -- jegyzi meg SCERBA (1925-ben). "Egyetlen intézmény sem nyugodhatott addig, míg új rövidítésmegnevezést nem talált magának" -- állapítja meg POLIVANOV (1927-ben). A helyi és központi hatalmi szinteken futószalagon gyártott abbreviatúrákat az írott (gyakran távírón) terjesztett direktívák, parancsok és közlönyök törvényesítik. Az új rend korifeusai, a legfontosabb okmányok aláírói nemcsak törvényesítik, hanem tekintélyüknél fogva elõ is segítik az új abbreviatúrák terjedését azzal, hogy intenzíven használják azokat.


Lenin és az orosz nyelv

Lenin 1917 novembere és 1920 között keletkezett írásainak kimondottan nyelvi szempontú elemzésével jól nyomon követhetõ, hogy egyre nagyobb számban használta a különbözõ rövidítéseket. Ez azért is figyelemre méltó, mert Lenin különös gondot fordított írásainak stílusára, nyelvi helyességére.

Volt idõ, amikor alighanem Lenin is lelkiismeret-furdalást érezhetett a mozaikszók használata miatt. Ezt jelezhetik az abbreviatúrákat követõ magyarázkodásai, de persze meglehet, hogy a vezér egyszerûen csak cinikus volt. Ilyenekre gondolunk: "Nagyon szeretném néhány »GOSZTRESZT« (hogy ezen a gyönyörû orosz nyelven fejezzem ki magamat, melyet Turgenyev annyira dicsért) példáján megmutatni..." vagy "Ezt nem ismerjük be; e téren megmaradt a kommunista gõg, a 'Komcsvansztvo', ahogy ezt a nagy orosz nyelvben mondani szokás."

Még szerencse, hogy Lermontov, Tolsztoj és Dosztojevszkij orosz nyelvét Bulgakovok és Cvetájevák tartották életben, a "szovjet" nyelvet pedig Zoscsenkók, Ilf-Petrovok és Platonovok figurázták ki.


Jól nyomon követhetõ ez pl. Lenin 1917 novembere és 1920 között keletkezett írásainak kimondottan nyelvi szempontú elemzése során.

Év Kéziratban

Ami a javítás után a sajtóban megjelent

1917 nov. és dec. 30 20
1918 112 30
1919 210 62
1920 337 81

Lenin abbreviaturái

(M. V. Panov nyomán)

Ez a -- bizonyos értelemben -- divattá váló jelenség egybeesett a hatalom fõbb törekvéseivel. Az abbreviáció bizonyult a leghatékonyabb és egyben a legegyszerûbb -- mindenki számára gyorsan elsajátítható -- módszernek ahhoz, hogy a régi rendszerrel, kultúrával és hagyományokkal asszociálódó szavak és kifejezések a lehetõ leggyorsabban iktatódjanak ki a mindennapok lexikonjából és így az emberek tudatából. A rövidítések nagymértékben hozzájárultak egy új nyelvi stílus létrejöttéhez, mely megfelelt az "új gondolkodás" és "új életforma" stílusának. A feldser lekpom (lek -- lekarszkij 'gyógyító', pom -- pomosnyik 'segítõ') lesz, elvégre nem valamiféle másodrangú személyzetrõl, hanem az orvos társáról van szó. Az ucitel' hosszú idõre skrabbá (sk -- skolnyij 'iskolai', rab -- rabocij 'munkás') változik, hiszen az új társadalomban a munkásoké a döntõ szerep.

A 20-as években felgyorsult társadalmi és politikai változások következtében a nyelvben egyre inkább a közlemény redukált változata kap zöld utat, ami az információ tömörítésével és így a dekódolás szükségességével járt együtt. Ez a feladót (jelen esetben az abbreviatúrák keletkezését elõsegítõ hatalmat) hozta kedvezõ helyzetbe.

Az újonnan keletkezett abbreviatúrák gyakori kétértelmûségükkel, szemantikai tisztázatlanságukkal a rég volt vándorkereskedõk (ofenyi) mechanikusan "titkosított" szavaira kezdtek hasonlítani.

A rövidítések egy sajátos kód szerepét vették fel. Fokozatosan egy olyan "csoportnyelv" elemeivé váltak, melynek ismerete sokak számára, ha elõnyökkel nem is, de mindenképpen a beavatottság érzésével járt.

Az elsõ években még azok az abbreviatúrák vannak jelen nagyobb számban, melyekben az egyik tag (sov-; prom- stb.) még a felszínen hordozza az eredeti szó jelentését, valami kapaszkodót nyújtva a dekódoláshoz.

Az lenne várható, hogy ennek a szóalkotási módnak kell nagyobb szerephez jutnia, fõleg akkor, ha a mechanikus szótaghatárok egybeesnek a morfémák határaival. Ezzel szemben egyre inkább nõ a betûszók száma, melyekben az egyes tagok gyakran már nem is az eredeti sorrendben helyezkednek el, sõt némelyikük egyszerûen kiesik, pedig ezt semmiféle fonetikai törvény vagy ritmikai szabályszerûség nem indokolná.


Egy kis rövidítési matematika

Íme így keletkezett egy rövidítés -- PROMVOZDUH (A): Pravlenije fabricsno-zavodskimi predprijatijami vojenno-vozdusnogo flota -- a 20-as évek Szovjetuniójában.

Ez az abbreviatúra nem az adott intézményt jelölõ kifejezés szavainak (a1, a2 stb.) kezdõbetûibõl vagy szótagjaiból áll össze, hanem más szavak elemeibõl (b1, b2 stb.). Ezek az elemek az eredeti szavakkal asszociációs szemantikai kapcsolatban állnak, így tulajdonképpen nem grafikai, hanem szemantikai összeolvadásról van szó. A pravlenije (a1), a fabricsno (a2), a -zavodskimi (a3), a predprijatijami (a4), a vojenno (a5), a -vozdusnogo (a6) és a flota (a7) elemekbõl álló szervezet megnevezésére a PROMVOZDUH (A) abbreviatúra szolgál.

Az (A) = a1+a2+a3+a4+a5+a6+a7 elemeinek kezdõbetûivel vagy szótagjaival, mert

az a1 egyszerûen kiesik;

az a2+a3+a4 = PROM (b1);

az a5+a6+a7 = VOZDUH (b2).

Tehát a Katonai (a5) légi (a6) flotta (a7) üzemi (a2) és gyári (a3) vállalatok (a4) Igazgatóságá-t (a1) az a PROM (b1) és VOZDUH (b2) jelöli, amelyben a (b1) a promislennij -- 'ipari', a (b2) a vozduh -- 'levegõ' szavak rövidítése.


Idõvel be kellett volna következnie a tisztulás folyamatának, a selejtek kihullásának. Ám nemcsak azok az abbreviatúrák maradtak fent, és váltak pl. szabályosan ragozódó fõnévvé, melyek valamiféle fonetikai egységet képeznek, hanem azok is, melyek sehogyan sem voltak adaptálhatók az orosz nyelv hangrendszeréhez. Megjelennek azok az abbreviatúrák, amelyekben a részösszetevõk csak tárgyi-szemantikai kapcsolatban fognak állni azokkal a szavakkal, melyek tulajdonképpen elõhívták õket.

A náci Németország nyelvezetét ugyancsak elöntötték a rövidítések. V. KLEMPERER az LTI címû könyvében írja: "Egyetlen korábbi nyelvi stílus sem csinált ebbõl a formából a szabályostól annyira eltérõ gyakorlatot, mint a hitleri német. A modern szórövidítés mindenütt ott szerepel, ahol technizálni és szervezni kell. És totális igénye szerint a nácizmus mindent technizál és mindent szervez. Ezért a rövidítések áttekinthetetlen tömege. És mert hasonló totalitásigénybõl fakadóan az ember lelki élete feletti ellenõrzést is meg akarja szerezni, hiszen vallás akar lenni, és mindenütt kitûzi a horogkeresztet, ezért minden rövidítése az ókeresztény »Hallal« rokon: az R-lövészek (kerékpáros lövészek) vagy az MG legénység (géppuskás legénység), a HJ (Hitler-Jugend) vagy a DAF tagjai -- mind megannyi »elátkozott közösség«. Jellemzõ, hogy végül maga a hatalom tartotta szükségesnek, hogy a náci sajtóban jelenjenek meg bíráló megjegyzések a rövidítésáradatról, sõt tudomásunk van Németországban adminisztratív rendelkezésekrõl, melyek a csonkszavak (Stummelwöner) burjánzásának akartak véget vetni."


Nyelvi ellenzékiség

Az emberek egészséges nyelvi ösztönbõl eredõ védekezõ reflexei természetesen mûködésbe lépnek az olyan hipertrófiás jelenségekkel szemben, mint amilyen például a rövidítések elburjánzása. Megmutatkozik ez az afféle, gyakran humoros rövidítésekben, mint például a fasiszta Németországban: a knift: Kommt nicht in Frage -- 'szóba sem jöhet', kakfif: Kommt auf keinen Fall in Frage -- 'semmi esetre sem jöhet szóba', mint például a Szovjetunióban a csik: cest' imeju klanjatsa -- 'van szerencsém', SZSZSZR: Szmert' Sztalinu szpaszaj Rossziju -- 'Halál Sztalinra, mentsd Oroszországot' stb.

Amilyen híven tükrözte a 20-as évek végének egyik karikatúrája (két muzsikot ábrázol, akik azon tanakodnak egy VHOD ['bejárat'] feliratú tábla elõtt, vajon megint milyen új intézményt nyitottak meg) az abbreviatúrák karrierjének kezdetét, olyan híven tükrözheti a 90-es évek ellenzéki tüntetésein mind gyakrabban felvillanó KPSZSZ feliratú tábla (KPSZSZ: Komandnij punkt SZSZ -- 'SS-harcálláspont vagy vezetési pont', amelyben a katonai szakzsargon ötvözõdik a náci párt fegyveres alakulatát jelölõ SS rövidítéssel) azok sajnálatos változásait


Graffiti

Egy, az írásbeliségre õsidõk óta jellemzõ mûfaj, amely "Tutankhamontól a vécéláncig mindent észrevesz". A graffiti (a graffito -- 'felkarcolni' többes számából) éppúgy szól mágikus dolgokról, mint a leghétköznapibbakról. Elõkerülnek az ókori városromok feltárásánál (többek között Pompejiben és Herculaneumban), a kijevi Szófia székesegyház vakolata alól, de metamorfizálódtak tacepao néven a kínai városok falaira, a HÉV szerelvényeinek üléshuzataira. Profitálnak belõle néprajzosok, ókorkutatók, szociológusok és nyelvészek. A Világirodalmi Lexikon szerint "egyaránt megtalálható bennük a politikai, erotikus, csúfolódó tematika, a próza és a vers, a rögtönzés és a sztereotipitás. (...) különösen politikai válságok (...) idején népszerûek". Ennek illusztrálására álljon itt néhány lejegyzett graffiti a magyarországi rendszerváltás idõszakából. Shut up and buy! -- Kuss (fogd be), és vásárolj!; És a fák hol vannak?; Legjobb szerelés a leszerelés; Isten, sátán; Egy szó az egész: köszönöm és ja! És tényleg!; QultúrA; Ha meg akarod változtatni a világot, kezd önmagaddal.

Mi mindent fejez ki az a bibliai eredetû parafrázis, amelyik a magyar történelem utolsó évtizedeit bejárva, a 90-es évek elején a Mi nem vagyunk senki ellen, mi a nemzettel vagyunk alakba merevedett, hogy majd az éppen aktuális párt- vagy csoportérdeknek megfelelõen egyszer csak ismét felébredjen Csipkerózsika-álmából.


továbblépés a Bibliográfia címû részhez
visszalépés a A társadalmi helyzet nyelvi tükrözõdése címû részhez
visszalépés az adatbázishoz