Templomnevek – helyesen
Bozsik Gabriella


Mûvészettörténeti könyveket, vallási témájú kiadványokat, illetve városismertetôket lapozgatva azt tapasztaljuk, hogy az utóbbi idôben a templomok, bazilikák, székesegyházak nevének helyesírása rendkívül következetlen, hibás. A jól ismert mûemlék neve pl. a következô változatokban tûnt fel különféle helyeken: esztergomi bazilika, esztergomi Bazilika, Esztergomi bazilika, Esztergomi Bazilika. A négy írásmód többféle bizonytalanságról árulkodik, de a legfontosabb kérdés: tulajdonnévvel vagy köznévvel állunk-e szemben? Hol van az ilyenfajta nevek (ha egyáltalán nevek) helye a tulajdonnevek rendszerében?
Nehezíti a helyzetünket az a tény, hogy a várostérképen földrajzi névként nagy kezdôbetûvel írva látjuk pl. a templom, kápolna, bazilika, minorita templom közneveket, mert ott, kiemelt helyzetben valóban így helyesek: Templom, Kápolna, Bazilika, Minorita templom. Másként kell viszont megítélni ôket, ha mondatkörnyezetbe kerülnek. Ott kizárólag a szófajiságuk a meg-határozó.
Az 1994-es, példaanyagában átdolgozott 11. kiadású szabályzat a szótári részben a következôket közli a templom bokrában: nagytemplom (templomfajta) 107. b); Szent Péter-templom 168.; Egyetem téri templom, fogadalmi templom. A 140. b) pont példaanyagában fellelhetô a Mátyás-templom. A 147. szabálypontból tudhatjuk meg, hogy a vallásokhoz, felekezetekhez tartozást jelentô szavak mindig kis kezdôbetûvel írandók, hiszen ezek közszók (fônevek vagy melléknevek): buddhista, katolikus, mohamedán, református, evangélikus stb.). Ezek után érdemes röviden megvizsgálnunk a gyakoribb típusokat.
A földrajzi nevekhez hasonlóak, de elsôsorban nem a földfelszín részleteinek azonosítására szolgálnak az ún. földrajzi megjelölések. Ezek tehát nem tulajdonnevek, csak – hozzájuk hasonlóan – egyedi dolgot jelölô köznevek, ezért a kis kezdôbetûs jelölés: barlangtemplom, fatemplom, fogadalmi templom, középkori zsinagóga, érseki székesegyház, mûemlék templom, barokk templom, barokk erôdtemplom, minorita templom, prímási székesegyház, gótikus csarnoktemplom, pálos kolostortemplom, görögkeleti szerb templom, gótikus székesegyház, görög-keleti püspöki székesegyház, görög katolikus kegytemplom stb.
Másféle felépítésû az olyan típusú földrajzi megjelölés, melynek elsô eleme egy tulajdonnévi eredetû melléknév: göncruszkai református templom, egri fôszékesegyház, pannonhalmi bazilika (de a Bencés Fôapátság intézménynévnek tekintendô, ezért mindkét eleme nagy kezdôbetûs), jáki templom, gyôri barokk templom, vörösberényi erôdtemplom stb. Mivel ezek is kizárólag köznévi szókapcsolatok, csak kis kezdôbetûvel helyesek.
Különírandó jelzôs szószerkezetek a Kossuth utcai templom, Egyetem téri templom, Miskolc-Belvárosi templom földrajzi nevek. A tulajdonnévi értékû elemek nagy kezdôbetûsek, és egyben jelzik a név kezdetét.
Gyakori szokás, hogy egy templom egy ismert szentrôl vagy más nevezetes személyrôl kapja a nevét. A Szent István-baziliká-t Szent Istvánról nevezték el. Ezért nem tehetjük fel a milyen? kérdést, ezért nem minôségjelzôs a szószerkezet; a szorosabb nyelvtani összetartozást, a jelöletlen alárendelô viszonyt kötôjellel érzékeltetjük: Szent Benedek-kápolna, Szent Márton-bazilika, Szent Bertalan-templom, Mária-kápolna, Nagyboldogasszony-kápolna. Ugyanilyen szóösszetétel a Szent Kereszt-templom, Jézus Szíve-plébánia-templom is.
Ezektôl a nevektôl merôben eltér az olyan szerkezetû nevek helyesírása, melyekben egy személynév és egy fajtajelölô köznév közé beékelôdik egy-két minôségjelzô: Szent Ányos bencés apátsági templom, Páduai Szent Antal ferences templom, Nagyboldogasszony apátsági templom, Szentháromság piarista plébániatemplom, Nagyboldogasszony kapucinus plébániatemplom, Szent István király karmelita templom, Nagyboldogasszony fogadalmi emléktemplom, Szent Imre pálos templom, Szent István király plébániatemplom.
Láthatjuk, hogy az egyszerûbb felépítésû, de a bonyolultabb, nagyobb terjedelmû név írásmódjáról is viszonylag könnyen dönthetünk, ha a szófaji jellemzôket is figyelembe vesszük, és kerüljük a divatos nagybetûsítést.

vissza