ÁRPÁDHÁZI SZENT
ERZSÉBET (1207-1231)

Erzsébet 1207-ben született II. Endre és Gertrúd – a Bánk bán féle összeesküvés áldozatául esett merániai királyné – házasságából.
Neve azt jelenti: "az én Istenem megismert", "az én Istenem hetedikje." Életrajzírói kiemelik ezt a jelkép értékû hetes számot. Az irgalmas szeretetérõl közismert szent ugyanis egész életében az irgalmasság hét cselekedetét gyakorolta. A ma-gyarországi királylány nemes jellemét hite még nemesebbé tette. Még alig volt 5 éves, de oly buzgón imádkozott a templomban, hogy messze kitûnt kis társai közül. Feljegyezték még gyermekkoráról, hogy amit kislány korában ajándékul kapott, abból mindig tizedet adott a szegény leányoknak, és arra buzdítottaa õket, hogy gyakran imádkozzanak, kérjék a Szent Szûz közbenjárását. Õ maga Isten Anyját választotta példaképének és pátronájának.
A kor szokásainak megfelelõen nagyon korán, már 4 éves korában eljegyezték Thüringia leendõ grófjával, Lajossal. A kis Erzsébet jóságával és kedvességével hamarosan megnyerte a vár népét, s a nála 7 évvel idõsebb Lajos szívbõl megszerette. Zsófia hercegnõ azonban egyre kevésbé tudta elviselni a leány temperamentumos és szenvedélyes természetét. Erzsébet pél-dául minden körtáncnál jobban szerette a vad lovaglást, teljesen egyenrangú társként bánt a legegyszerûbb, legszegényebb gyermekekkel is. Ha Lajos védelmébe nem veszi és a házassággal meg nem szilárdítja helyét a várban, valószínûleg hamarosan hazakerült volna. Erzsébet és Lajos házassága legendásan szép és boldog volt. "Szüzessége grádicsáról bölcsen és ártatlanul lépett a házasságba, mert az atyai parancs sürgette." Azonban Erzsébetet férjéhez sokkal erõsebb kötelék fûzte, mint az atyai parancs. Kölcsönös hit-vestársi sze-rel-mük példa minden kor ifjú házasai szá-mára. A króni-kás megemlí-tette, hogy  Erzsébet, férjét hazavárva messzire elébe lovagolt és viharos örömmel üdvözölték egymást.
A szentéletû asszony legbensõbb titka és egyik legvonzóbb tulajdonsága, hogy tökéletes összhangot tudott teremteni az Isten és a férje iránti szeretet között. A vár alatt nagy házat építtetett, ahová a zarándokokat és koldusokat befogadta, a betegeket ápolta. Olyan kedves és gondoskodó volt hozzájuk, hogy anyjuknak érezték és szólították õt. Lajos jótékonykodásában is együtt érzett feleségével és támogatta õt. Az 1225-ös éhínség idején az õ jóváhagyásával "fosztotta ki" Erzsébet a várat, hogy segíthessen az éhezõkön.
A szentföldi hadjáratban Lajos életét vesztette, és ettõl kezdve Erzsébet számára már nem jelentett otthont az udvar. Gyermekeivel együtt el kellett hagynia a várat. Sokat nélkülözött, de béketûréssel viselte megaláztatásait. Akikkel korábban jót tett – látva megváltozott helyzetét – sokszor gúnyolták, elkergették gyermekeivel együtt.
Úgy érezte, elérte az evangé-liu-mi szegénységet, s igazán Assisi szent Ferenc és szent Klára nyomán járhat. Az õ lelkiségüket élte a ferences harmad rend tagjaként. Szegénységére jellemzõ a következõ eset. Történt, hogy Magyarországról küldöttség érkezett Erzsébethez, aki szerény öltözékben gyapjút fonva fogadta az elõkelõségeket. "Soha királylányt ilyen ruhában és ilyen hitvány gyapjút fonni még nem láttam!" - kiáltott fel a küldöttség egyik gróf tagja.
Erzsébet a szolgáló szeretethez az imából kapta az erõt. Imádság közben gyakran látták ragyogni arcát. Özvegyi javaiból kórházat rendezett be Marburgban, ott szolgálta a betegeket – a ferences harmad rend ruhájában – egészen 1231. novemberében bekövetkezett haláláig.
"Mikor már az Úr kedvesét a világ börtönébõl kiszabadítja, így fogadja: jöjj kedvesem, vár az örök sátor, melyet számodra készítettem."
Feljegyezték: Haldoklása idején egy kismadár vigasztalta csicsergésével, halála után pedig sok madár gyûlt köréje és öröm-teli dalokat énekeltek. Akik sírját hittel felkeresték gyógyulást - akik közbenjárását kérték: meg-hallgatásra találtak.
Négy év múlva IX. Gergely pápa a szentek közé iktatta a 24 évesen meghalt édesanyát. Alakjához számtalan legenda fûzõdik. Közismert a rózsákká változott kenyerek csodája, vagy a leprás koldus esete, akit Erzsébet férje ágyába fektetett. A hazatérõ férj - a szobába rontva -a megfeszített Krisztust találta az ágyban. Ekkor értette meg felesége "esztelen" szeretetét:: "Amit egynek tettetek akár a legkisebbek közül, nekem tettétek" (Mt 25,40).
Magyarországi Szent Erzsébet a feleségek, a fiatal anyák, a ferences harmad rend és a sze-retetszolgálat, a Karitász védõszentje. Nemcsak hívõk számára példa alakja, hanem minden humánusan gondolkodó ember számára is. Áldozatos élete a szá-zadok során számos mûvészt megihletett: festmények, zenemûvek, irodalmi alkotások tisztelegnek elõtte. Az evangélium fénye Árpádházi szent Erzsébet példáján keresztül máig sokaknak világít.

Horváthné Katalin
 
 



 
vissza