Lehûlt az õszi avar.

Elázott, keskeny
ösvény vezet a parkon át: rideg
csatornapartra lejárok.

Itt már
felesleges a jelbeszéd: ilyen áttet-
szõ nem volt még soha rohadó zöld

vizében az árok.

A kikötõ kövei

szerteszét.

Némán mozognak

nyári színpadon - rivaldán ülnek

a kapitányok.

Ütõdjön parthoz
virágos tutaj, várják, üzenni fognak
plejádok.

Kócolja pálca a hínáros
hajat.

E holt idényben mind a
kívánságok megnõnek, s a hazudott
hajra majd az egyik egy szál liliomot
rálop.

II. Tercett

Az orvok foghegyen ejtett szavai
mögött az énekes: gyanút kelthet a
rakomány - de mindenesetre az
érdekes -, ha kihallatszik a trilla,
és ha kilóg a lejtõ versláb - nem is
varsák ezek: versák.

És vars is
összeszedte mind a habszivacs,
gyerekökölnyi bóját - a csónakban
a hinarat fogott költeményt sátor-
lapokba csomagolják.

Egy harcsa-
fark megütötte verset - amelynek
lektora finánc -, míg állt a parti
pódium, s míg tartott a partmentiek
tánca, megzenésítettek és meg is
énekelte tercett.

(És
kihallgatták, aki a vízihullát kifogta,
úgy részletezte - így mesélik - ló-
bogárra, horogra.)

III. Visszaforgó

Ott - ahol volt, magasan - van, a
kaptató felett; - s ha majd egy
feltorlódott kõ kimozdul - össze-
dõlnek a támfalak: ágyúzni fognak,
sortüzelni - buzgárokon kezd szök-
ni ki folyónk, a tóba visszaforgó, s
a gát alatt a pikniki ideiglenesség
sárba fúlad, szem-szájt töm el folyó
agyag: túlsúlyt özönvíz mind alul
hagy, felszínen hordalék halad;
fenn úszik minden összefirkált
papíruszszínû lenyomat, gyufás-
dobozon, gyûrött irkán úsztatnak
tanulmányokat - rajzot bárkákról,
csónakokról: bárkák és csónakok
helyett.

A tó - ahol volt, ma-
gasan van - a kaptató felett.

IV. Tintahalak

Törést szenvednek sorra a képek;
valami kioldotta a lenolajat.

Üteme-
ire a süllyedésnek ugrálnak vízbe
tengerészek - képtelenségében
szennyezésnek színtelen testek az
üveg alatt...

A kapitányok
még mind megélnek, vezérelnek a
semmiségnek - a kapaszkodónak,
a keretlécnek.

Sötét ecsetvíz mérge
marat: lágy fosszíliát (rétegre réteg
-, kimosott festéket) lakik a fészek:
a színek szívébe iszap halad - pum-
pálja fel a tintahalat.