Kisfaludy Sándor A Kesergõ Szerelem c.
dalfüzérének három énekére (27, 126, 107)
- korszerû áthallással

ott ahol én nevelkedtem (27)

egy dombon egy csata folyt

ölték egymást hadrendekben

Paszomány és Aranybojt

megtanultak halni szépen

szalutálva esni el

pattantyúsok össztüzében

hogyha jõ az Égi Jel

nevük nem megy feledségbe

éljen Sátán Õfelsége!

romlásunknak örvend Õ

rászáll Múlt és Jövendõ

napok mennek napok jönnek (126)

Ölt s Ölõ nem távozik

rabja Kornak és Idõnek:

ronggyá rúgják lábközit

- más a gólya pólya bába

nem én lennék a baka

rám se nézne bambuláda

golyószóró ablaka

pappal népek hadrakelnek

embervérrõl énekelnek

nincsen tõlük gráciám

én-Megváltóm! - a cián

rezesbanda seggszüretkor (107)

szónok-hõsök sorában

hadikórház-szürkületkor

jõ a félláb falábon

össztûz ellen nem véd nyúlgát

kard-ki-kard! ha átpártol:

ropjál pop-rock karmanyólát -

kardfogú a Prédátor!

menetelnek - hajuk égnek

áll mint ágyútölteléknek

alvó hamvat hant alatt

altat lant és lantolat

a csúnyákkal az akasztófára fel!

kukurikú! ladiladilom!

éljenek a szemrevalók tillárom haj! a szépek

a rondácska csak annak való - az udvaron

seprûnyél-robotos rableány cselédnek

a csúnyát kihurítom! lazsnakolom!

kukurikú! ladiladilom!

az édeset tillárom haj! danolom-énekölöm

csak a szépten-szépet csípem fujtom kamelom

csak az édesten-szép az egy-igaz jó életöröm

el a csúnyákkal: pokol fenekére!

kukurikú! ladiladilom!

csak a szépnek tillárom haj! teszem a szépet

vagy a szebbnél-szebbnek ha oly nõszirom

orcájú hogy nénje húga helyébe léphet

ha ki csúf - hajdú deresre: húzza-csapja!

kukurikú! ladiladilom!

a szépség tillárom haj! nekem szikrázzon

és kápráztasson míg sínylem lakolom puszilom

és dini-dombját diadémmal koronázom

a rútját rúttalanítani rögvest: rendelem!

kukurikú! ladiladilom!

addig kenceficéljék tillárom haj! gyönyörítsék

míg ajzó nem lesz mind mint Parázna Babilon

rútnak lenni legyen tilos-üldözendõ vétség

kukurikú! tillárom haj! ladilom

mint a rawalpindi gólya

- festõcsülleng-indigóra

csapong elmém s arra cselleng

ahol ind a festõcsülleng

üstben csüllengbálák fõnek

ezt használják kékítõnek

festõvizét ezzel hinti

tele egesz Rawalpindi

haj! ravasz a Pindi-béli

Sémet Hámot nem kíméli:

aki nem ind annak - "lódulj!"

nem juttat az indigóbul:

fokhagymás tõle az orra!

- úgymond a csülleng-kamorrha

melyre Ég áldását esdi

s megy tovább a csüllengesdi

Nyelv-karám

merre virágerdõ terem

odahúz a kompúterem

versvilág virágerdeje

nyelv-anyámnak kancateje

kulacs vize nyelv-apámnak

nyerítése nyelv-karámnak

    (William Blake után)

bizony hogy tökfilkó vagy Sátán úr

a gúnyától nem látod az ádámitát

a ringyó is szûzen hull ha hull fájárul

- Maricává át nem gyúrod Katicát

s Te meg - bár Jézusnak Jehovának

templom-nevén imádtatod magad:

Hajnalfi! hagymáz éjedért ver a bánat

erdõkerülõ volt - az álmodott

mikó' hozzád útba' vagyok

magamnak is útba' vagyok

úgy szaladok

úgy loholok

mind utánad botlogolok

ez a legszebb ez a kántus

énekli a mendikántus

mendikáns rend

a hátulja

lafancos a kabátujja

minden koldus kerekképû

úgy kántál hogy belekékül

alul-felül

zsoltárnyúzó

fenekébül felágyúzó

elállja az úti lakzit

vénasszonnyal 'turul bakzik

lopó kedve

lobbanékony

félszemmel a maradékon

"Puccos Úrhölgy! Nõideál!"

(cirkalmazva redigeál:)

"ha én kis-

kutyád lehetnék

szoknyád alá beugatnék"

duda bendõ csuda vádli

hízlalja a karmonádli

kidagad a

farmatringon:

"egyem! lelkem! ingyombingyom!"

mikó' hozzád útba' vagyok

magamnak is útba' vagyok

úgy szaladok

úgy loholok

mind utánad botlogolok